229. (69. b.) Dandolo János raguzai kenéz Ulászló István szerb királlyal szövetkezik 1234–1240.

(Tvrtkovity id. m. 4. l.; Safarik id. m. és oszt. 12. l.; Miklosich id. m. 22. l.)

(Magyar forditás.)

Az atyának és fiunak és szent léleknek nevében. Én Dandol(o) János raguzai kenéz (rector) minden boérokkal és az egész raguzai községgel esküszöm neked Ulászlónak, minden rácz és pomoriai (tengermelletti) földek király urának, Jézus Krisztus Isten urunkra és a legszentebb istenanyára, a tiszteletteljes és életadó keresztre, és a szent isteni evangéliumra és Istennek minden szent kedveltjeire, örökre, minden erőltetés nélkül, ohajtásunkkal és akaratunkkal, őszinte szivvel és igaz hittel, minden mellékszándék és rossz gondolat nélkül, miszerint mai naptól fogva hozzád igaz barátsággal leszünk, s hogy veled egy gondolatban és egy szivvel leszünk elválaszthatlanul, míg a mi életünk és a te életed tart; s a te barátaid legyenek a mi barátaink is; (ha) pedig valamely ellenséged városunkba jönne hozzánk, az rajtad semmi ártalmat nem fog tenni, míg nálunk lesz; ha pedig ártalmadra lenne, azt mi fizessük (azért mi tegyünk eleget); ha pedig mi azt nem tennők, legyen rajtunk átok. S ha rajtad történnék valami erőszak, és hozzánk városunkba menekülnél, téged fogadjunk mint urat minden tisztelettel és minden barátsággal, minden boéraiddal együtt, és minden egyéb embereiddel, kik épen veled lesznek; s míg neked tetszeni fog nálunk maradni, maradhassál minden tisztelettel; s rajtad valami rosszat tenni nem fogunk, se rajtad az uron nem, se boéraidon, se a tieid bármelyikén, se azoknak vagyonán; sőt legyen neked tisztelet és oltalmad a mi hatalmunk ellen (portivu moki nasei; - talán minden köztünk történhető hatalmaskodás ellen), valamint (bármelyik)úr hatalma ellen. S ha kivánnál tőlünk máshova menni, menj szabadon minden tisztelettel, s minden tieddel, és minden vagyonoddal, és azoknak minden vagyonával; mi pedig kisérjünk téged; s földedet, és városaidat ne háborgassuk sem szárazföldi, sem tengeri támadással, sem nyilván sem alattomosan, sőt inkább azokat támogassuk, mint ha a mieink volnának: s maradjunk a régi határok mellett, ezeken túl pedig semmikép ne terjeszkedjünk. S ajándokul, a mint ezt megmondtuk (megigértük), adjunk neked ezer perpert (aranyt), és ötven rőf tiszta és vörös bibort, mint te, oh ur! magad azt kivánod: (t. i.) felerészben adjunk neked ötszáz perpert és ezer ötven rőf bibort, mennyiben azt kivánni fogod; a többi ötszázat pedig adjuk neked karácsonig: s ebből semmit se fogunk visszatartóztatni, sem az egészet se annak csekély részét, s az egészet adjuk neked teljesen; s pénzszedőd legyen nálunk, általunk semmikép nem bántva; s a mi a te követelésed, azt irányodban tökéletesen teljesítsük; s ha tőlűnk segitséget kivánsz tengeren, segitségedre fogunk elmenni; s szabaditsál fel minket ezen évben minden alól, mikép üdvözült nagyatyád ur, és üdvözült atyád ur is, kit mi segitettünk, minket felmentett. Ha pedig mi képesek nem leszünk segitségedre menni, akkor vegyél (rajtunk) mindent, a mint neked jogod van. S akkép esküszünk neked mi is, mikép neked esküdtek boéraink és követeink Budasity Máté és Mangerevity Gervaz, és Szrjekity Péter; és semmi ürügy alatt nem fogjuk szegni ezen esküt, hanem tartani fogjuk azt szilárdul. S ha valami egyenetlenség (kramola = sedito) támadna köztünk, ítélet által igazíttassék ez el, s eskünket neked mindig fogjuk tartani; mi írva van ez esküben; ugy Isten is tartson fel minket ezen világban és a jövőben; ha pedig annak, miben veled szerződtünk és mit itt beirtunk, valamijét megszegnők; Isten sujtson minket, s a szent istenanya, és minden szentek, kik írva vannak ezen esküben, ezen világon és amazon.