Kiss Tamás

Szülei: P. Kiss Károly kisbirtokos, 1957-től tsz-tag, Papp Karolin htb.

Nős, felesége Isztl Mária Irén, általános iskolai tanár.

Gyermekei: Tamás 1964, Ágota 1967, Orsolya 1967.

Tanulmányok: 1961 NME, Miskolc-Sopron, bányaművelő szak, 1967 bányaipari gazdasági mérnöki szak, Bp.-Miskolc.

Élete: 1961 és 1993 között a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél, ill. annak jogutódjainál különböző beosztásokban dolgozott. 1961-ben gyakorló mérnök, 1962-ben biztonsági mérnök, majd műszaki-fejlesztési főelőadó, 1964-től gépesítési főmérnök, 1967-től üzemgazdasági osztályvezető, 1978-tól bér-, munkaügyi és szociálpolitikai osztályvezető, 1981-től szervezési osztályvezető, majd igazgatási önálló osztályvezető, 1990 után humánpolitikai önálló osztályvezető, 1992-1993-ban bér-, munka- és igazgatási ügyek vezetője.

Társadalom, közélet: 1959 és 2000 között az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) három helyi szervezetében több cikluson át vezetőségi tag, ill. az országos választmány tagja. 1975-től 1981-ig a Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjtemény kialakításának irányítója, majd a gyűjtemény vezetője. 1982-től OMBKE Bányászati Szakosztálya Történeti Bizottságának, 1983 és 1987 között a VEAB Bányászati, Földtudományi és Energetikai Szakbizottság környezetvédelmi munkabizottságának, 1986-tól 1988-ig az MTA Osztályközi Tudományos Bizottsága Bányászati Rehabilitációs Albizottságának tagja. Az 1987-1991-es években az MTA Osztályközi Tudományos Bizottsága Informatikai és Számítástechnikai Albizottságának titkárhelyettese. 1992-1993-ban a Veszprém Megyei Munkaügyi Tanács tagja, ill. elnöke. 1979-1980-ban a Várpalotai Bányász c. vállalati újság szerkesztőbizottságának elnöke, 1988-tól 1991-ig Lámpás c., vállalati lap szerkesztőbizottságának tagja. 1970 és 1992 között az MSZMP tagja.

Kutatási terület: bányászattörténet.

Díjak, kitüntetések: 1976 Bányászat Kiváló Dolgozója. 1976 Várpalota Város Emlékplakett arany. 1976 Bányász Szolgálati Érdemérem bronz. 1986 Kiváló Munkáért. 1986 Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst, 1991 arany. 1999 Soltz Vilmos-emlékérem.

Művei: Hidraulikus páncélpajzzsal biztosított frontfejtésekben elért eredmények. (Társszerző.) Bp., 1968. - A Veszprémi Szénbányák Évkönyve, (1981-1985). (Szerkesztő, társszerző.) Veszprém, 1988. - A várpalotai szénbányászat története. (Szerkesztő, társszerző.) Várpalota, 1990. - A Thury-vár, mint a Nemzeti Örökség része. (Társszerző.) Várpalota, 1993. - A magyar bányászat ezredéves története. 2. köt. (Társszerző.) Bp., 1996. - Emlékezés a várpalotai szénbányászatra. (Szerkesztő, társszerző). Várpalota, 1997.

Cikkek, tanulmányok: szakmai folyóiratokban több cikke jelent meg.

Cím: 8200 Veszprém, Lóczy Lajos u. 33/D . Telefon: 88/403-342.

Forrás: Főszerkesztő Varga Béla: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Veszprém, 2001.

Születési dátum
Születési hely
Tapolcafő
Foglalkozás
bányaipari gazdasági mérnök, ny. bányamérnök