1763-64 körül, mint maga írja, megutálva a világ csalfaságait és bűneit, Pozsonyban a pálosok közé lépett és Imre szerzetesi nevet vett fel. Már ifjú korában teljesen bírta a francia, latin és olasz nyelvet; mint újonc, a szerzet előljáróságától kiküldve, Molnár Elek szerzetes társával beutazta Olaszország és Németország nagy részét. Rómában négy évig tartózkodott; meglátogatta Firenzét, Velencét, «hol szinte beestem a halál gyomrába», mondja verseiben, Észak-Olaszország legtöbb városait, mire Bécsen át, hol hat hétig lakott, visszatért hazájába. Pozsonyból Mecsekre (Baranyam.) tétetett át, hol mint a rend jószágkormányzója két évig működött. Itt ismerkedett meg Virág Benedekkel. Innét 1777 körül Pestre jött, hol mint a szerzet könyvtárnoka 1780-ig tartózkodott és az akkor ébredező irodalmi élet minden mozzanatában résztvett.
1780-ban Szatmárra költözött, hol 1786-ig, a szerzet eltöröltetéseig, mint a rendház elöljárója, iskola-igazgató és könyvtárnok működött. 1786. szeptember 6-án világi pap lett; 1787-ben elhagyta Szatmárt és Ugocsamegyébe Sasvárra költözött, hol az irodalomnak élt. 1788-89-ben Fehérmegyében több helyt, talán mint pap vagy nevelő, tartózkodott. Ekkor már neve az irodalom férfiai előtt tisztelt volt és kora legnevezetesebb költői- s íróival levelezett. Mint a tiszta magyar nemzeti szellem harcosa tűnik fel Rájnis iskolája ellenében; a klasszikus formák helyett pártolja «a magyar verseknek az együtthangzásban találandó örökös tulajdonságát. 1790-től 1797-ig nevelő és lelkész volt Eötvösön (Somogym.) özvegy vízeki Tallián Farkasnénál, hol egyházi beszédeit írta össze. 1798-99-ig Bodajkon, 1804-től 181809-ig Ihásziban, hihetőleg lelkészi vagy nevelői minőségben működött.
A M. Múzeumban (I. 1788-89. Jelentése, II. 1792. Az igaz nemesség, költ.; Scipio álma, Játéknéző helyre alkalmaztatva, Metastasius Péter olasz munkájából; M. báró Gen. Orczy Lőrincz urhoz. Sz.-Fejérvár, Szent Jakab hava 1. 1789., Bocsánat. M. B. Orczy-Lőrincz úrhoz, költ., Egy valakiről, Anyos Pálhoz, Elegyes versek és Intés, költ.)
Művei: Az úr vacsorájához buzgó áhítatossággal járuló töredelmes szívnek tükörképe. Pest, 1778. (Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban.); Ode dum excell. d. comes Franciscus de Nádasd ill. dnum comitem Franciscum de Nádasd filium suum regio nomine suprenum comitem inclyto comitatui Alba-Regalensi daret. 1779. Hely n.; Carmen quod ad diem VII. kal. Jul. 1780. inaugurationi regiae Budensis universitatis solemnem obtulit. Pestini.; Ode de comite Ant. Károlyi dum anno 1782. aeger decumberet Karolini kal. Julii, M. Karolini.; Ode ad comitem Antonium Károlyi. U. ott, 1786.; Ode ad elegiam Innocentii Simonchich dicatam honoribus dni Georgii Tokody dum per districtum M. Varad. reg. schol. sup. directoris vices-gerens renunciaretur. Anno 1786. Hely n.; Magyar ódák avagy énekek. Hely n., 1788.; Jó gondolatok. Komárom, 1790.; Az 1795. uj esztendőre készült versek; Egy magyar musának filozofiai gondolatai az 1795. uj esztendőre alkalmaztatott versekben. U. ott.; Károlina kir. főherczeg kisasszonynak születésére készült énekes inneplés. Tartatott egy különös tudós társaságban mélt. gróf ő excell. Balassa Ferencz... által Bécsben decz. 13. 1795. Gróf Arrivaldi János eredeti olasz munkájából ford. Hely nélkül.; Magyar poema a hazafiakhoz, midőn a t. n. vármegyék által szükséges hadi segedelemre buzdítatnának. Pest, 1797.; Békesség. Esthajnal énekes inneplés, musikabéli zengedezésekre és játékszinre alkalmaztatva. Mellyel a köz örömöt háladatos szivvel festegeti édes hazájának békétszerető magyar poezia, 1806. uj esztendőnek kezdetével. Veszprém (József nádorhoz intézett költemény.; Ad diem IX. calendas Septembris ill. ac rev. dni Caroli 1. b. Perény de Nagy-Szőllős, episcopi Tiberiadensis ... consecrationi sacrum. 1808. Buda. (Költ.); Buzdító versek a felkelő magyar nemességhez 1809. eszt. Veszprém.
Kéziratai Modrovich Ignácz földbirtokosnál Ráczalmáson (Fehérm.): Pápai Sybila c. költ. 90 szakasz, Magyar Musának gondolatai 45. sz., Homiliák és Harmadnapi elmélkedések két kötet sat.; a Magyar Nemzeti Múzeumban: Elegyes versei 1789-1808. 4-rét 103 lap; Különféle munkái 8-rét 15 levél; Ódái, az az énekei és a békesség. Pápa, 1806. 4-rét 82 lap.
Irodalom: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.; Petőfi Irodalmi Múzeum.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.