Gyerekkorának nagy részét a Bakony és a Sokoró találkozásánál fekvő Hathalom községben töltötte. A híres Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1942-ben kezdte meg Mosonmagyaróvárott, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolán. A második világháború miatt megszakította tanulmányait, ugyan még 1944. szeptember 14-én az ötödik szemeszterre beiratkozott, de rövidesen visszatért Hathalomra a család gazdaságát irányítani, illetve megpróbálta a rendet fenntartani, és megakadályozni, hogy a megszálló német csapatok mindent elhordjanak. Sikerült is a birtok eszközeit, állatállományát megmenteni, 30 cselédet pedig a munkaszolgálat alól felmentetni. Azonban tudta, hogy sem a német, sem a szovjet megszállóktól sok jóra nem számíthat, mennie kellett. Lóháton és kocsin, Magyaróváron át egészen Németországig jutott, majd onnét az Egyesült Államokba emigrált, tanulmányait is ott fejezte be.
A diploma megszerzése után Chicagoban vállalt kutatói állást, az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti intézetében. Feladata a világűrben is fogyasztható élelmiszerek előállítása volt, már az első kutatásait siker koronázta. Több szabadalmat is a nevével jegyeztek. Később, a hatvanas-hetvenes években egy chicagoi gyógyszerkutató cég munkatársaként segédkezett a „műcukor” felfedezésénél, illetve annak üdítőitalokban és egyéb élelmiszerekben való sikeres felhasználásában tett fontos felfedezéseket. A szénsavas üdítőitalokban az ő kutatásai alapján használják napjainkban is a „műcukrot”.
Jókay-Ihász Lajos sikeres kutatói pályája mellett fontos közéleti szerepet is vállalt az emigráns magyarok között. Chicagoban a cserkészcsapat, illetve a helyi Magyar Társaság titkára, a Magyar Klub igazgatója volt. Emellett a határon túli magyarokat pártfogó számos szervezet mondhatta segítőjének, támogatójának. A református gyülekezetben presbiterként szolgált, az emigráns újságokat cikkeivel segítette, a magyar rendezvényeket, cserkésztáborokat és magyar iskolákat a legkülönbözőbb módokon pártfogolta.
Az egykori óvári gazdász 1993-ban Chicagoban hunyt el, földi maradványait Magyarországon, Hathalmon helyezték örök nyugalomra. Fia írja megemlékezésében: „ott, ahol nevelkedett, ahova gyermekkori emlékei fűzték, ahol a háború előtt igazán otthon volt. A kriptánál az egyházi szertartást Kövy Zsolt református lelkész, a Jókai Kör alelnöke végezte, a magyarországi barátok és ismerősök nevében Huszár János, a Jókai Kör főtitkára búcsúztatta. Így hamvai valóban hazatértek, hiszen bárhova sodorta az élet, lelkileg mindig Hathalom és Pápa között élt.” Az Egyesült Államokban született három gyermeke közül ketten, s a nyolc unokája közül hatan Budapesten élnek. Majdnem 70 évvel a menekülés után a család élete újra Magyarországon folytatódott.
Irodalom: Jókay-Ihász Lajos: Jókay-utódok a világban Jókay Károly: A család hazatér; http://www.jokay.hu/index.php?n=old&kod=15
forrás: Veszprém megyi életrajzi lexikon, Veszprém 2014. Szerkesztő: Varga Béla, http://www.jokay.hu/index.php?n=old&kod=15
