1954-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kertészetben dolgozva, magánúton végezte el a középiskolát. A budapesti Kertészeti Tanintézetben, 1927-ben kapott oklevelet. A Mosonmagyaróvári Akadémia kertészeti tanszékén gyakornok, egyben növényélettani és genetikai kérdésekkel is foglalkozott. 1929-ben visszatért a Kertészeti Tanintézetbe, bővítette ismereteit és dísznövényeket termesztett.
1931-ben az Esterházy-hitbizomány kertészetének vezetője. Eszterháza és Fertőd kertészetében a körte, a málna, a dió és a szamóca nemesítésével foglalkozott. A szamócából az Eszterházi fajták, a dióból a Fertőd névre kereszteltek váltak népszerűvé. Létrehozta a szedermálna faj-hibridet. A 2. világháború után a felosztott hitbizományi kertgazdaságból kísérleti telepet, a fertődi kastély egyik szárnyában szakmunkásképző intézetet (később szakközépiskolát) szervezett. Az intézményben tanárként és igazgatóként dolgozott, folytatta a bogyós gyümölcsűek nemesítését. 1957 után vezetője a Sopronhorpácsi Növénynemesítő és Növénytermesztési Kutató Intézetnek is, 1959–1963-as években tanszékvezető tanár a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Tudományos munkásságának eredményeit számtalan szakcikk, szakkönyv és népszerűsítő írás jelzi. Magas országos kitüntetések mellett 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Művei: A jövedelmező ribiszketermesztés. Bp., 1937. – Bogyós-gyümölcsűek. (Társszerző.) Bp., 1952. – A körte termesztése és nemesítése. (Társszerző.) Bp., 1954. – A korszerű gyümölcstermesztés elméleti kérdései. (Társszerkesztő.) Bp., 1964. – Ribiszke. Piros ribiszke, fehér ribiszke, fekete ribiszke. Bp., 1972.
Irodalom: SOMOS András: ~ 1903–1965. = M. Tud, 1965. 6. sz. – GEDAY Gusztáv: Nagy elődök: 75 éve született ~. = Kertgazd, 1979. 2. sz. – Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. Köt. Bp., 1988.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.