1848-ig Altstädter Leopold néven ismert. 1892-től az MTA levelező tagja. Veszprémben és Pápán végezte középiskolai tanulmányait. 1849-ben, a szabadságharcban honvédtüzér, 1850-től Bécsben tanult. 1856 után Pesten újságíró, a Délibáb munkatársa. Rövid ideig egy vidéki családnál nevelő, 1859-ben az Aradi Híradót szerkesztette. A zaklatások elől Olaszországba ment, ahol beállt Garibaldi seregébe. A harcok után Nápolyban levéltári kutatásokat folytatott, felfedezte azt a kódexet, amely a Margit-legendát tartalmazta. Hazatérve az Országos Levéltárban kapott állást, ahol a magyar–olasz történelmi kapcsolatokat kutatta. Írt elbeszéléseket is.
Művei: Emlény. Eredeti és külföldi beszélyek. Arad, 1859. – Nápolyi Anjou-kori kutatások. Bp., 1879. – III. Pál pápa s Farnese Sándor bíbornok Magyarországra vonatkozó diplomácziai levelezései, 1535–1549. Bp., 1879. – Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez. Bp., 1886. – Zsigmond király és az olasz diplomácia. Bp., 1889. – A Magyar Tudományos Akadémia történeti bizottságának oklevélmásolatai. 1–3. Köt. Bp., 1890–1901. – Az 1866-iki hadjárat és a magyar emigráció. Bp., 1903.
Irodalom: CSÁNKI Dezső: ~. = Századok, 1919. 3–10. sz. – PRAZNOVSZKY Mihály: Két haza szolgálatában. ~ pályaképe. =: Tájirodalom. Vp., 1996. – KOMLÓS Aladár. – PRAZNOVSZKY Mihály: Garibaldi veszprémi hőse. = Időről időre. Salgótarján, 2002.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.