Nagy Mihály

Gyermekkorában Ajkán élt. Tanulmányait Pápán végezte. 1813-ban tanárnak választották Pápára, de két évre külföldre ment, azután hazatérve foglalta el állását. 1821-től lelkész Kocson, 1827-től a Tatai Egyházmegye esperese. 1839–1840-ben az országgyűlésen hitszónok. 1845-ben a komáromi egyház lelkészéül hívta, a Dunántúli Református Egyházkerület pedig püspökének választotta. 1874-ben lemondott. Prédikációi, üdvözlő és halotti beszédei jelentek meg nyomtatásban. Előszót írt a helvét hitvallásnak Liszkay-féle, 1852. évi kiadásához.

Művei: Az emberi társaságos életnek becse a közhasználatúság. Székesfehérvár, 1827. – A keresztyén vallás diadalmán. Vp., 1828. – Bizodalom szava. Komárom, 1845. – Fejedelmi nagyság. Komárom, 1847.

Irodalom: PAP Gábor: Érdemkoszorú... ~ superintendens életének érdemvirágaiból. Komárom, 1878. – KÖVY Zsolt: ~ püspök harca a Pápai Kollégium nyilvánossági jogáért. = A Pápai Ref. Gyűjtemény Évkönyve. Pápa, 1988. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Rétalap
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Rétalap
Foglalkozás
református püspök