A polgári iskola elvégzése után vasesztergályosnak tanult, 1945 és 1948 között Keszthelyen a középiskolai fiúinternátusban nevelő. 1949-ben a Pápai Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett, 1951-ig Kuncsorbán, az általános iskolában tanított. 1956-ban a budapesti tudomány-egyetem régész–muzeológus szakán szerzett oklevelet. 1957 és 1966 között a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárának régész-muzeológusa, 1966-tól a Műemléki Felügyelőség régésze és régészeti csoportvezetője. 1971 után a budapesti műegyetemen megbízott előadó.
Feltárta a sümegi várat, egyúttal irányította az egri vár feltárását. A sümegi várban végzett feltárásai, építéstörténeti és építésszerkezeti vizsgálatai lehetővé tették a várrom korszerű felújítását. Részt vett a szekszárdi, szigligeti, győri, celldömölki, kácsi, lovászpatonai, zalaszántói apátságok, illetve templomok feltárásában is. Egész sor középkori templom és más objektum kutatásánál volt ásató régész vagy szakértő tanácsadó: szigligeti Avasi templom, ugodi várdomb és templom, tihanyi Árpád-kori remetetelep stb. Művészettörténészként elsősorban a 13. századi magyarországi templomépítészettel foglalkozott.
Több évtizeden keresztül kutatta a szerzetesrendek történetét, építészeti sajátosságait. Különösen a kerámiák, a gótikus és reneszánsz kályhák, kályhacsempék érdekelték, s foglalkozott középkori kőfaragványokkal is. Jelentős kiállításokat rendezett a sümegi és az egri várról. Fegyvertörténeti kutatásai is jelentősek. Tanulmányai országos periodikákban, megyei és helyi múzeumi évkönyvekben jelentek meg. A Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban kilenc kötete jelent meg.
Művei: A sümegi vár. (Társszerző.) Bp., 1958. – Szigliget. Bp., 1960. – Sümeg. (Társszerző.) Bp., 1965. – Az egri vár. Bp., 1973. – Szigliget. Vp., 1974.
Irodalom: UZSOKI András: ~. = Acta Archaeologica, 1995. – LUDWIG Emil: Rekviem a régészért. Tíz éve halt meg ~. = Napi Magyarország, 1999. évf. 300. sz.