1831-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben nagykapornaki lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. A veszprémi kórház egyik alapítója, a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok.
Egyházi beszédei SZALAY Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye c. munkában jelentek meg. Kéziratban maradt beszédeit unokaöccse KOLOSSVÁRY Ferenc rendezte sajtó alá. Kolossváry Sándor egyházi beszédei. 1–2. Köt. Pozsony, 1843–1844. – Sírja a veszprémi Szent Miklós-templomban.
Irodalom: SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. (Sziklay János alapján az Új magyar életrajzi lexikon 3. köt.: *Homokbödöge.)
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.