Szülei: Vikár János református lelkész, Szomjú Veronika.
Tanult Pápán, Pécsett és Budapesten, a hol a bölcseteti szakot végezte. 1880-ban országgyűlési gyorsíró, utóbb revizor lett; 1883-1884-ben Lónyay Menyhért gróf titkára volt; 1886-ban a Gyorsírászati Lapok szerkesztője lett. 1889. nejével saját költségén félévig Orosz- és Finnországban utazott s a finn nyelvet és néprajzot tanulmányozta. Alapítója tizedmagával az Élet című folyóiratnak, később Sármayval, majd egyedül szerkesztője és kiadója1894-ben a magyar érdekek szolgálatára megindítja a West-Östliche Rundschau című folyóiratot (Berlin). 1895-től az Országos Gyorsíró Egyesület tiszteleti és jelenleg működő elnöke, 1896-tól a néprajzi társaság főtitkára volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1911. április 27.-én választotta levelező tagjának. A Finn Irodalmi Társaság és a Finn-Ugor Társaság levelező tagja; a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja és a budapesti Philologiai Társaság alapító tagja. — írt politikai, társadalmi, tudományos, szépirodalmi dolgozatokat és költeményeket az Életbe, Budapesti Szemlébe, a West-Östliche Rundschauba, a Vasárnapi Újságba, az Ország-Világba, a Borsszem Jankóba sat.; cikkei a Magyar Salonban (1885. Lónyay Menyhért grófról); a Néptanítók Lapjában (1896. A néprajz és a tanítók); az Ethnographiában (1S91. Somogyi tanulmányaimról, 1892. Vadászati hagyományok a finneknél, 1893. Néprajzi tárgyak gyűjtése a milleniumra, 1896. Népballadáink összegyűjtéséről, 1898. A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tára); a Nemzetben (1887. 181. sz. Széchenyi István leveleiről) ; a Petőfi-Albumban (Petőfi a nép közt); a Pesti Naplóban (1898. 165. sz. A magyar néprajzi múzeum, 1907. 284. sz. Aalberg Ida) ; az Erdélyi Múzeumban (1899. A Kalevala és a székely népköltés); a Zenelapban (1899. Népdallam-gyűjtésemről) ; a M. Nyelvőrben (1899. Egy régi magyar ráolvasás, 1901. A szentiváni ének, 1907. Ispilang, ispilangi rózsa); a Budapesti Naplóban (1901. 32. sz. Magyar Folklore); a Vasárnapi Újságban (1902. Jankó János, 1903.3. sz. Egy ismeretlen székely népballada 1905. gróf Kuun Géza, 1906. A népdal titkai, Nótafák: Bácska); a Gyorsírászati Lapokban (1904. 46. sz. Folklore és gyorsírás); a Borsod-miskolczi közművelődési egyesület Évkönyvében (1906. Szűcs Marcsa népballadánk eredete); a Budapesti Hírlapban (1907. 60. sz. Kurucz emlékek).
— Munkái: 1. A hold regéi. írta Suonio (Krohn). Finnből ford. Budapest, 1882. (Olcsó Könyvtár 148.). — 2. Gáti István Stenographiája kapcsolatban a modern stenographiával. U. ott, 1889. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIV., 12.). — 3. Kolerás világ vagy a Baczillus koma szomorú és igaz története. Legifjabb Tatár Pétertől. U. ott, (1892. Versben). — 4. Az arany ember, vagy a rongyos bankó. írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n. — 5. A valuta reform ismertetése népies versekben, írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n. — 6. Polgári házasság, vagy Jézus mint feleségszerző. írta legifjabb Tatár Péter. U. ott, év n. — 7. Markovits Iván életrajza 1838. jún. 12.—1893. ápr. 5. írta V. B. Autografálta és kiadja Medgyesi Károly. U. ott. — 8. Árpád és Habsburg, vagy a király kegyelete. Ünnepi költemény. Kimnach rajzaival. U. ott, 1898. — 9. Ibsen, A nőgyűlölő. Ford. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 41.) 10. Budenz-emlék. Ünnepi beszéd 25 éves működése jubileumán. U. ott, 1901. — 11. Kalevalai tanulmányok. Vonatkozással a magyar ősvallásra. U. ott, 1901. (Különny. az Ethnographiából.) — 12. A Kalevalából a Lemminkäjnen runok.Finnből ford. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 209.) — 13. A hun-magyar írás vagy rovás-írás. Három eredeti írásrajzzal. Székely-Udvarhely, 1903. (Különny. a Székely-Udvarhelyből.) — 14. Virágmesék. A képeket rajzolta Kreidolf Ernő. U. ott, 1903. (Versben. Ism. M. Nyelvőr, Ethnographia, Nemzeti Nőnevelés 1904.) — 15. Somogymegye népköltése. U. ott, 1905. (Ism. Alkotmány 71. sz.) — 16. Szűcs Marcsa népballadának eredete. U. ott, 1906. (Különny. az 1905. Ethnographiából.) — 17. A regős ének. U. ott, 1906. (Nyelvészeti Füzetek 39. Bőv. különny. a M. Nyelvőrből.) — 18. A magyar népköltés remekei. U. ott, 1908. (Ism. Ethnographia, Huszadik Század.) — 19. Kullervo énekei. A finn néphagyomány alapján szerk. Krohn Gyula. A KisfaludyTársaság pályázatán a Széher Árpáddíjjal jutalmazott műfordítás. Finnből. U. ott, 1908. — 20. Kalevala. A finn eredetiből ford. U. ott, 1909. — 21. Adalékok Dessewffy Aristidhez. U. ott, 1910. (Költemény.) — Szerkesztette és kiadta a West-Östliche Rundschau című politikai irodalmi havi folyóiratot Budapesten 1894 — 95-ben, a Gyorsírászti Lapokat 1886-tól 1893-ig és 1903—1909. 3. számig (Téglás Gézával), az Országgyűlési Könyvtárt 1903 óta (Fayer Gyulával). — A magyar népköltés remekeit szerk. és bevezetéssel ellátta (Budapest, 1907. Két kötet. Remekírók Képes Könyvtára I., II.) és a Szilágyi Dezső beszédeinek II. kötetét (Budapest, 1900.). Sajtó alá rendezte a Markovics Iván Gyorsírás című munkáját. Budapest, 1904., 1908. és 1909. (11—13. kiadását).
Kiszlingstein Könyvészete. — Pallas Nagy Lexikona XVI. 845., XVIII. 793. l.,II. Pótlékk. 1904. 818. 1. — M. Könyvészet 1903., 1904., 1906., 1908., 1909. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. — Vasárnapi Újság 1911. 20. sz. arck.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914.