Szülei: Vecsey Károly református lelkész, Tóth Pápai Ágnes.
Alsóbb iskoláit helyben a kegyesrendieknél, a felsőbbeket Pápán a református főiskolában végezte ; itten a képzőtársulatnak tagja és az «Estikék» című hetilap szerkesztője volt; a «Fűz alatt» című bús románca a képző társulat által kiadott «Tavasz» című Zsebkönyvben jelent meg (1845.). Mint joggyakornok fenn volt az 1847-1848-as pozsonyi országgyűlésen ; honnét visszatérve, királyi táblai jegyzőnek esküdött fel és az igazságügyi minisztériumnál lett fogalmazó. 1860. augusztusában Pest város jegyzőjévé választotta. 1863. októberében a magyar földhitelintézet a jogi osztályhoz fogalmazónak nevezte ki, hol jogi előadó, később királyi táblai bíró lett. Meghalt hosszas betegeskedés után. — A Pesti Divatlap közié legelőször «Temetés» című költeményét (1846. 3. sz.); azután majd minden lap és évkönyv hozott tőle költeményeket. — Munkái: 1. Vecsey Sándor költeményei. Kiadta Jókai Mór. Pest, 1855. — 2. Újabb költeményei. U. ott, 1860. (Ism. M. Sajtó 65. sz.). — Arcképe: kőnyomat nyomt. Rohn 1859.Pesten. (A Hölgyfutár melléklete). Névaláírása : (Hazánk és a Külföld 1863. 13. sz.).
Danielik, M. írók II. 364. 1. — Hölgyfutár 1861. 100, 1863. 45. 8Z. — Ország 1863. 40. sz. (Erdélyi János). — Családi Kör 1863. 6. sz. köny. arck. — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Rohrbacher, Tata története. Tata, 1888. 197. 1. és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914.