Szülei: Torkos István, Udvardy Terézia.
Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, a teológiát is ott kezdte és Bécsben fejezte be. Haza jővén, a Zay grófi családnál Zayugrócon két évig, Benyovszky Péter ügyvédnél Pesten négy évig nevelősködött. 1842-ben kecskeméti, 1850-ben orosházi lelkésszé lett. Csakhamar esperességi jegyzővé, 1858-ban esperessé, azután kerületi, végre pedig egyetemes jegyzővé választották. Országos hírű szónok volt. 1878. szeptember 28.-án Budapestre utazott hivatalos ügyekben s máig is megfejthetlen módon ott nyom nélkül eltűnt. — Cikke a M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőben (Debrecen, 1874. A németországi népiskolák jövője); egyházi beszédei a Papi dolgozatok gyászesetekre című gyűjteményben (Kecskemét, szerk. Fördős Lajos 1862—65) és a Margócsy József, Prot. Egyházi Beszédtárában (Kecskemét, 1871). — Munkái: 1. Torkos Sándor kir. mérnöknek Vecsey Eleonora kisasszonynyal történt összekelésekor tartott esketési beszéd, mellyet Csányon... 1846. aug. 4. mondott. (Kecskemét), 1846. — 2. Gyászbeszéd, mellyet dicső emlékezetű cs. kir. ausztr. főherczeg József, Magyarhon félszázados nagy nádorának végtiszteletére tartatott gyászünnepély alkalmával a kecskeméti ág. hitv. evangélikusok imaházában márcz. 7.1847. mondott. U. ott. — 3. A nyomorúság napjai. Egyházi beszéd. Pest, 1861.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Veres József, Orosháza. Orosháza, 1886. 145. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914.