Szülei: Magyary-Kossa István földbirtokos, Kenessey Erzsébet.
Iskoláit a szülői háznál, majd Komáromban, Gyönkön és Pápán végezte ; a jogot Pozsonyban és Pesten hallgatta ; ügyvédi censurát tett 1847-ben. A szabadságharcban mint hadnagy, később mint százados vett részt. A függetlenség kimondása után visszavonult. Beutazta 1858-1859-ben Német-, Francia-, Angol-, Olaszországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát. Mikor 1858-ban gazdálkodni kezdett magán kedvtelésből, állatorvosi oklevelet szerzett. Tiszaderzsi birtokán telepedett le s kiváló szenvedéllyel foglalkozott a természettudományokkal. Szerencsétlen évek, többszörös árvíz sat. kényszerítették, hogy birtokait eladja; ennek folytán Budapestre költözött és a minisztérium államépítészeti osztályánál hivatalba lépett. — Cikke a Gazdasági Lapokban (1863. 40. sz. Újabb kísérletek a Mac-Cormik-féle arató és kaszáló géppel.). - Munkái: 1. A keleti marhavész terjedésének beoltás és állatbiztosító egyletek általi gátlása. Pest, 1862. — 2. Egy pár őszinte szó a tiszaabádszalóki képviselőválasztó kerület gazdatársaimnak. U. ott, 1869. — 3. Böngészet a természetből. U. ott, 1874. Rajzokkal. — 4. A nagy világ. Bpest, 1881. — 5. A teremtés korszaka és jelene. Gyakorlati közlemények a múlt és a jelenből. Természetkedvelők, mezei gazdák, iparosok számára. U. ott, 1881. Öt füzet. Szinnyei Könyvészete. — Petrik Könyveszete. — Kiszlingstein Könyvészete és unokaöccse
Magyary-Kossa Sámuel közlése.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Löbl-Minnich. Budapest, 1902.