Szülei: Lantay ? fazekasmester, Lukácsa Erzsébet.
Petőfi barátja, előbb Sopronban tanult, hol Petőfi katonáskodása alatt (1839—40.) megismerkedett vele és szoros barátság szövődött köztük. Sopronban egy kisebb írói kört is alakítottak; volt emlékkönyvük is, melybe a jelesebb műveket és így Petőfi pár költeményét is beírták. E kis kör két évi fennállása után megszűnt, az emlékkönyvet Lantay a nagyobbik társaságnak adta át megőrzés végett; de ez utóbb elveszett. Lantay később, mint egy falusi birtokos fiának nevelője, Pápára került; gyakorlati észjárásával egészen ellentéte volt Petőfinek, kit gyakran megfedett idealizmusáért; németül, franciául tudott és a jelesebb írókat eredetiben olvasta. Petőfi Pápán 1841 őszén Lantaynál lakott; együtt tanultak a VI. és VII. osztályban és együtt működtek a pápai főiskola képző társaságában, melynek örömünnepén 1842. július 30.-án Lantay a Lovag szerelme című dicséretet nyert beszélyéből mutatványt olvasott fel. Lantay vasszorgalommal tanult és ennek lett áldozata 1843-ban. Petőfi-Muzeum I. 1888. 167., (Az örömünnep programmja, gyűjteményemből), V. 1892. 4., 7. ll. — Ferenezi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest. 1896. I.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900. A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. Pápa, 2006. 883. p.