Balogh győri kanonok házánál nyert ellátást, hogy a gimnázium nyelvtani osztályait elvégezhesse ; a szónoklatot Dozlern Ödön híres orátor, a költészetet pedig Horváth Pál alatt tanulta Sopronban. 1804. október 31.-én a pannonhalmi benedekiek közé lépett. A bölcseletet Győrött hallgatta. 1807-ben a pápai, 1807-1808-ban a soproni gimnázium tanára volt; innét visszatért Pannonhalmára, hol teológiai tanulmányait folytatta. 1812. március 22.-én misés pappá szenteltetett föl. 1812-1813-ban tanár volt Pannonhalmán, 1813-1815-ben a nyalkai (Győr megye) plébánia adminisztrátora, 1815- 1822-ben Tényőn (Gvőr megye), 1822-1823-ban egyházi szónok Pannonhalmán, 1823-1824-ben a balatonfüredi plébánia adminisztrátora, 1824-1827-ben Kapolyban (Somogy megye) volt lelkész, 1827-1828-ban a bakonybéli apátság házfőnöke s 1827-1828-ban ugyanott a rend javainak kormányzója. 1829-1830-ban egyházi szónok Sopronban. 1830-1838-ban Dömölkön lelkészkedett, 1843-ban a tihanyi apátság alperjele s a plébánia adminisztrátora, 1843-1850-ben ugyanaz Nyalkán. 1850-től lelkiatya volt Bakonybélben. — Cikkei a Fasciculi Ecclesiasticiben (1841. I. Parochus penes agnellos, II. Parochus penes Agnos, Parochus penes adolescentes et juvenes matrimonio aptos, Parochus penes sponsum et sponsam), a Religio és Nevelésben (1843. II. Szent kereszt tisztelete, 1845. II. Észrevételek az egyházi énekről sat.) — Munkái : 1. Hézagpótló énekes könyvecske. Győr. ... — 2. Örömdal mélt. Kovács Tamás, pannonhalmi főapát úrnak béléptető ünnepére, bó'jtelő havának 14. 1830. Sopron. — 3. A keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágaira kiterjedő énekes könyv négy részre felosztva és a szükségesebb imádságokkal is ellátva. Pest, 1842. Négy kötet. — 4. Elégia iucunde lacrymans. quam illustr. ac rev. dominoMichailiRimely archiabbati Montis Pannoniae, dum sedem hac suam solemniter ingrederetur, obtulit 18. Apr. 1843. Veszprém. — 5. A keresztényi kath. hitre visszatérő ágostai vagy helv. vallású személyek előleges oktatása. írta és használta. . . Pest, 1845. — 6. Falusi tisztújítás, vagyis bírák, tanácsosok, jegyző, kis bíró, tizedesek, hegymesterek, mezei őrök, éjjeli őr s templomi rendőrök választása esküje s oktatása. Győr, 1847. — Ferenczy Jakab még említi K. életiratában, hogy az ifjúság számára különféle erkölcsi darabokat írt. melyek közül nevezetesebbek: Parókás német, Légy a pókhálóban. Jó reggel az almás leánynak, A tót erény. Munkás a nyugvó naphoz, A tényői násznagy panasza és áldása egy vén asszonyra; ezeken kívül még a következő munkáit említi : Ne nevess (mulatságos anekdoták és elbeszélések) 3 kötet; Seb és orvos, vagyis a lelkipásztornak minden sebei s azoknak gyógyszerei. 6 k.; A buzgó katolikus és protestáns arany órái, 2 k ; Kisdedek kenyere, vagy is hit- és erkölcstudomány; Pálfi Mihály megtérése; Igaz anya; A falusi népiskola tárgyai (írta iskolája számára, s a benne foglaltakat maga tanította is); A katolikus és protestáns iskolák szemközt (ebben egy katolikus követnek cáfolja azon állítását, hogy az igazi jó tanítás csak a protestánsoknál van); Katholika visszhang (melyben a tihanyi ref. prédikátor méltatlankodásai utasíttatnak vissza) ; A madarak és bárányok jajja (melyre egy oknélküli keserítője adott okot); Alkalmi és rendes egyházi szent beszédek, 9. k. Ünnepi, köznapi, szentmeneteki és házi énekek, 4 k. ; Tihanyi plébánia; A kisdedek gyakorlati élete, vagyis Isten, önmagok és felebarát iránti kötelességeik; A katolikus hitre visszatérő protestánsnak előleges oktatása; Kovács Márk versei; Kovács Márk Rómában ; Erkölcsi dalok ; Bakonyi gazda ; munkáinak számát 50 kötetre teszi, A Ferenczy által fölsoroltakat nem ismerem, azok nagyobb része kézirat lehet, melyek (úgymint a már említett; Katolika-visszhang tihanyi prédikátornak című melyet a Scriptores S. Benedicti c. munka kéziratban jelez) a tihanyi apátság könyvtárában vannak meg ; a többi kézirata a pannonbaimi könyvtárban őriztetik. Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 279. 1. — Két garasos Ujság 1859. 12., 14 , 15., 17—19. sz. (Adomák). — Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 252. lap. — Munkálatok. Budapest, 1883. XLVI. 187., 195., 224.. 238.,. 386. 1. — Petrik Bibliogr.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. Kende-Kozocsa. Budapest, 1899.