Nős, Felesége
Gyermekei: iván, Margit, Dezső, Ilona.
Dr. Korítschoner Lipót Pápán született 1850-ben. Középiskolai tanúlmányait itt végezte a kollégiumban, melynek egyik legjelesebb növendéke volt. Érettségi után a bécsi, majd a budapesti egyetemen volt a jogi fakultás hallgatója s vizsgáit mindig kitűnően tette le. Megszerezvén az ügyvédi diplomát, pár éven át a fővárosban működött mint Weinmann Fülöp kiályi. közjegyző helyettese. 1879-ben jött vissza szülővárosába s itt nyitotta meg ügyvédi irodáját, mely rövid idő alatt a legszebben felvirágzott. A jogkereső közönség nagy bizalommal kereste fel dr. Koritschonert, ki a rábízott ügyeket nagy lelkiismeretességgel vitte s alapos jogi készültségét mind szélesebb körben érvényesítette. 1880-ban a Pápa és vidéki takarékpénztár ügyészévé választotta, e tisztségét a legutóbbi időkig viselte. A város képviselőtestületének évtizedek óta tagja volt. Közgyűléseken gyakran szerepelt komoly, higgadt, tárgyilagos felszólalásokkal. A közbizalom egyik jele volt az, hogy három izben (a Bánffy- és Hoitsy-választásoknál) választási elnök volt. Sokak előtt emlékezetes az a klasszikus emelkedettségü szónoklat, amelynek kíséretében annak idején Bánffy bárónak a mandátumot átnyújtotta. A vármegye közéleti működése elismeréseül főispánja már régebben t. ügyésszé nevezte ki. Nagy szerepet játszott a helybeli izr. hitközség életében is. Az ápolda jórészt az ő buzgóságának köszöni létrejöttét, ez intézménynek élete végéig elnöke is volt. Az új izraelita temetőben fia mellé temették el.— Cikkei a Magyarország és Nagyvilágban (1869, Vogt Károly), a Hazánk és a Külföldben (1869. A kozákok, A római ghetto és valami e szó eredetéről).
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. Kende-Kozocsa. Budapest, 1899. Pápai Hírlap. 1911. VIII. évf. 5. sz. p. 3-4.