Szülei: Neumann Jakab János,
Deutsch Dávid, a híres balassagyarmati rabbi oktatta a zsidó tudományokra, majd később a boroszlói rabbiszeminárium növendéke lett. Egy ideig Bécsben jogot hallgatott és ez végképpen eltérítette a papi pályától. Jogi tanulmányait Berlinben, Bécsben és Budapesten végezte és miután megszerezte a jogi diplomát (1868), Pápán ügyvédi irodát nyitott, egyszersmind a hitközség jegyzője is volt. Onnan Székesfehérvárra költözött (1870), ahol jogi cikkeivel és tanulmányaival hamar feltűnt. Itt írta meg fő művét, A magyar kereskedelmi törvény magyarázatát, három kötetben. Ennek a nagy munkának elismeréséül 1882-ben kinevezték a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanárává. Ekkor Pestre költözött. 1887-ben képviselővé választották és 1903-ig az is maradt. Az egyetem rendkívüli tanárává 1889-ben nevezték ki. Mint a parlament kodifikáló bizottságának tagja, itt szerzett érdemei elismeréséül kapta az udvari tanácsosi címet. Számos tanulmányt írt. Utolsó jogi műve egy nagyszabás ú értekezés, melyet az adásvételi üzlet nemzetközi szabályozásáról irt. Fő művei: A kereskedelmi törvény magyarázata (3 köt., 2. kiad. 1897) és A védjegytörvény magyarázata.
Forrás: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, 1929.