Postai cím: 8556 Pápateszér, Markovics u. 6.
Telefon: 06-89/352-120
E-mail: melinda.kuti@gmail.hu
Könyvtáros neve: Kuti Melinda
Szerda: 16.00-20.00
Szombat: 16.00-17.00
Keresés a katalógusban
- kölcsönzés
- helybenhasználat
- információszolgáltatás
- helyismereti gyűjtemény
- internethasználat
- rendezvények
- könyvtárközi kölcsönzés
Livingstone, Natalie: A Rothschild család asszonyai (2022)
Stephens-Sarlós Erzsébet: A Stephens-Sarlós-program (2022)
Bauer Barbara: Fény a dombok mögött (2022)
Lockhart, E.: A hazudósok családja (2022)
Grimm, Jacob: Családi mesék (2022)
Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi és a Kökény ovi (2022)
Bauer Barbara: Fény a dombok mögött
A Fény a dombok mögött sokak előtt már ismert történet. A rendkívül tehetséges vak zongorista, az olasz Julietta és a patikus családba született, önmagával vívódó magyar lány, Réka története 2015-ben jelent meg Vakrepülés címmel. A két lány élete összefonódik, a kapocs...
A középkori Teszér a mai helyén lehetett. 1292-ig királynéi birtok. 1332-ben többek között az Ugod várához tartozó Teszér határjárását is elrendelik. 1410-ben Thezer néven említik, 1626-ban Fenywfe Teszér formájában jelenik meg az okiratokban. 1488-ban 37,- Ft adójával a megye nagyobb helységei közé tartozott. Az ugodi uradalom falva volt. Az ugodi birtoktestet a Vázsonykői (nagyvázsonyi) Horváth család kihalása után, a 17. században az Esterházy család szerezte meg. Teszér már a század végén a pápai latifundium része lett és az maradt később is. Mivel közel állt a pápai végházhoz, török és német egyaránt pusztította. A török időkben lakossága változó, többször pusztaként említik. 1786-ban nem érte el a lakosság száma az 1488. évi létszámot. 1696-ban a helységnek öt malma volt. 1828-ban 18 a teszéri molnárok száma, egész évben dolgoznak. Iparosainak 78%-a egész évben dolgozik, ami fejlett kézművességre vall. Az 1950-es évekig a környékbeli vizeken 24 (!) malom működött, amelyek az államosítást követően fokozatosan elvesztették gazdasági szerepükét, így magukra maradva fokozatosan elpusztultak. A községhez tartozik Zsörk. Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. A legközelebb 1332-ben említett falu a középkorban egy nemesi birtokos családé, akiknek jobbágyai 1488-ban hét forint állami adót fizettek. A török megjelenésével, már 1531. előtt végleg elnéptelenedett. A puszta a 18. században a gr. Esterházy család pápai uradalmának része lett és szőlővel telepítik, a szomszédos falvak gazdái művelik. 1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumnak nevezik, mely teljesen nemesi jogú föld. A település 1950-ig a pápai járás nagyközsége; 1950 és 1969 között önálló tanács működött. 2007-ig önálló község, 2007-től ismét körjegyzőségi székhely, társközsége Bakonytamási.
Mesteri Balázs: Cseppben a világ fotókiállítás (2023)
Zanzafix Társulat mesejáték (2023)
Szarvaskör Egyesület Gyógyfüvekről előadás (2023)
Az 1960-as évektől már működött könyvtár Pápateszéren. A Művelődési ház épületében kapott helyet. 2010. július 1-jétől csatlakozott a település a mozgókönyvtári szolgálathoz. A könyvtár heti 2 nap, összesen 5 órában várja olvasóit.
Napló - 2019.05.25. - 75. évf. 120. sz. - p. 1., 3.
Napló - 2019.05.15. - 75. évf. 111. sz. - p. 6.
Napló - 2018.07.09. - 74. évf. 157. sz. - p. 4.
Napló - 2018.07.05. - 74. évf. 154. sz. - p. 3.
Napló - 2018.07.04. - 74. évf. 153. sz. - p. 4.
"Tökös" porták / Polgár Bettina
Napló - 2017.10.13. - 73. évf. 240. sz. - p. 4.
Közös kikapcsolódás : a gyerekek levendulakoszorúkat fonhattak / Polgár Tibor
Napló - 2017.07.14. - 73. évf. 162. sz. - p. 4.
Napló - 2016.10.17. - 72. évf. 244. sz. - p. 5.
Disznótor sváb módra : felelevenítették elődeik hagyományait / Vallner Bettina