Postai cím: 8532 Marcaltő, Kossuth u. 1.
Telefon: 06-89-347-004
E-mail: vacziorsi555@gmail.com
Könyvtáros neve: Váczi Orsolya
Hétfő: 15:00-18:00
Szerda: 15:00-18:00
Keresés a katalógusban
- kölcsönzés
- helybenhasználat
- információszolgáltatás
- helyismereti gyűjtemény
- internethasználat
- rendezvények
- könyvtárközi kölcsönzés
- Link, Charlotte: A másik gyermek (2022)
- Rees, Tracy. A vidéki templom titkai (2022)
- Gray, Ayanna: Beasts of prey (2022)
- Scott, Ginger: Szívtipró bajnok (2022)
- Roberts, Nora: Éjszakai műszak (2022)
- May, Nicola: Apró bolt az öböl partján (2022)
- Stilton, Tea: A kék delfinek kincse (2022)
- Engler, Michael: Mi ketten (2022)
- Marék Veronika: Kippkopp és a többiek (2022)
Nicola May: Apró bolt az öböl partján
Rosa Larkinnak nem igazán jön be a londoni élet: épp kirúgták, és nincs más társa az életben, mint Virsli, az izgága törpetacskó, és főbérlője, a nemtörődöm Josh. Nem csoda hát, hogy a huszonöt éves lány azonnal megragadja az alkalmat, amikor derült égből...
Marcaltő község Veszprém megyében a pápai kistérségben található. A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatáron, Pápától 16 km-re északnyugatra. 727 főt számláló település.
Első okleveles említése 1251-ből származik, „Morczolthw” néven. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A jó talajviszonyok és kedvező természeti adottságok miatt a terület kiválóan alkalmas volt letelepedésre. A lakók földművelésből és állattenyésztésből éltek.
A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. A török korban a falu elnéptelenedett, csak a török kiűzése után népesedett be újra. 1718-ban németek jönnek a Győrbe átköltöztetett lakók helyére.
A birtok először a Marcaltőyeké, majd az Amadé család tulajdona. 1902-től 1945-ig Esterházy Sándoré és fiaié volt a terület.
Marcaltó az Amadé családnak köszönhetően központi uradalmi helyzetbe került, még kastélyt is építtettek ide. A fejlődő település a XVIII. századtól a XIX. század közepéig mezővárosi rangot viselt. Árvízveszélynek volt kitéve a falu, vízelvezető árkokkal védekeztek ellene. A lakók legelőt és halászati lehetőséget bérelhettek földesuruktól. Eladó árucikkeket a győri és a pápai piacon értékesíthettek. A könnyűipar fejlődését bizonyítja, hogy 1828-ban már tíz iparos dolgozott a faluban. A győri püspökségnek fizettek tizedet a dolgozók. A község fél évszázad alatt elmagyarosodott, pedig előtte németeknek vallották magukat. A lakosság katolikus, 1772-től önálló anyaegyházuk van.
Már a középkor óta működtetett vízimalmot a Tapolca patak. 1950-ben államosították, majd 1962-ben le is bontották a malomépületet.
A Marcaltőhöz tartozó Ihász-puszta híressé vált, itt vívták az 1849-es szabadságharc egyik csatáját. 1849. június 27-én a magyar honvédség Kmety György tábornok vezetésével hősies küzdelemben megállították a Marcaltő bevételére induló, túlerőben levő osztrák csapatokat. Ez volt a szabadságharc egyetlen Veszprém megyei csatája. Ihász a marcaltői központtól 6 km-re található.
Nevezetes épületek, helyek, emlékek:
- az ihászi csata emlékműve Ihászon.
- Kmety György nevét márványtábla őrzi a róla elnevezett általános iskola falán.
- a marcaltői kastély mára sajnos nem maradt fenn. A XVIII. század elején építette az Amadé család, a falu mai fő terének helyén állt. 1849-ben itt szállásolták el Kmety György honvédő magyar katonáinak egy részét. A XX. század elején gróf Esterházy Sándor tulajdonába került. A kastély túléle a II. világháborút. 1965-ben bontották le, mert állítólag életveszélyesen rossz állapotban volt.
- Nepomuki Szent János római katolikus templom
- Nepomuki Szent János szobra
- a Fő téri parkban emlékmű őrzi az I. és II. világháború áldozatainak nevét. A katonaszobor Vajda János pápai kőfaragó műalkotása.
- megyehatárkő az önkormányzat épülete előtt. Eredeti helye a Marcal partja volt, jelképezve, hogy az 1792-ben befejezett Marcal folyó szabályozása összefogta Vas, Veszprém, Győr, és Sopron vármegyét.
- római katolikus temető védett síremlékei.
Forrás:
Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.
Marcaltő településképi Arculati Kézikönyv:
https://www.marcalto.hu/images/marcalto/arculati-kezikonyv/Marcalto-Tel…
Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.
Belényesi Barnabás interaktív előadás gyermekeknek (2023)
Tarisznyások zenekar (2023)
Szó és Kép Színpad előadása (2023)
A marcaltői községi könyvtár az évek során kibővült a volt klubhelyiséggel, így területe jelenleg 35 négyzetméter. Kialakított olvasósarkokkal rendelkezünk, amelyek gyermekeknek és idősebbeknek is egyaránt ideális. Minden szombaton zenekari próbát tart egy alakulóban lévő négytagú zenekar. A fiatalok a könyvtáros jelenlétében zenélnek nyitvatartási időn kívül, de tervezünk még találkozókat, gyermekeknek bábelőadásokat. Ez évben író-olvasó találkozót is tartottunk. A könyvtár heti két alkalommal 3-3 órában tart nyitva.
A malmok nyomában/Polgár Bettina
Napló - 2022.11.10. - 78. évf. 262. sz. - p.3.
Napló - 2018.03.22. - 74. évf. 68. sz. - p. 4.
Meseterapeuta tart előadást / Polgár Bettina
Vasárnapi Napló - 2017.12.02. - 18. évf. 48. sz. - p. 3.
A szabadságért harcoltak : a '48-as forradalom a nemzeti identitás egyik alapköve / Vallner Bettina
Napló - 2017.03.16. - 73. évf. 63. sz. - p. 5.
Pörkölt, tombola, kalózparti / Polgár Szilárd
Napló - 2016.09.10. - 72. évf. 213. sz. - p. 1., 5.
Napló - 2016.08.27. - 72. évf. 201. sz. - p. 4.
Az igazság harcosa / Hegyi Ilona
Napló - 2016.03.31. - 72. évf. 75. sz. - p. 16.