Földrajzi leírás:

Kemeneshőgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Tengerszint feletti magassága 124-132 méter. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47 fok 21 perc, és keleti hosszúság 17 fok 19 perc. Szerkezetileg a Kisalföld peremvidékéhez tartozik.

A hőgyészi és gencsi mélyfúrások rétegszelvényei azt mutatják, hogy alig 15-20 méter mélységben kis területeken bazalttufit és bentonit találhatók, tehát a mélységi vulkáni tevékenység nálunk is majdnem elérte a felszínt. A medence süllyedésének következménye lett az utolsó tengerelöntés, községünk felett a Pannon-tenger víztömege hullámzott pár millió évig. Vízművünk kútja 226 méter mélységben kezdődő 50 méter vastag felső pannóniai homokrétegből nyeri vizét.

 Vízrajz:

Falunk folyója a Marcal, Vas megye természetes határa. Sümegtől délre, a Tapolcai-medence szélén, a Keszthelyi-hegység és a Bakony karsztvizéből táplálkozó néhány bővizű forrásból ered, melyek Gógánfánál egyesülnek. Innen még 90 km megtétele után 27 méter eséssel Győr közelében ömlik a Rábába, melynek egyetlen jelentős jobb oldali mellékfolyója. A Marcal teljes hossza 120 km, vízgyűjtő területe 3813 négyzetkilométer. A Bakony rendkívül csapadékos nyugati oldalának összes felszíni vizét a 22 jelentősebb patak a Marcalba hozza, összes felvett vízfolyásainak száma 410. Eredeti medre ezt a hatalmas víztömeget sohasem tudta elvezetni, ezért az állandó árvizek miatt az egész folyóvölgy évezredek óta mocsárrá vált.

 Éghajlat:

 A község éghajlata nedves kontinentális. Jól kimutatható a kb. 1200 km-re lévő Atlanti-óceán hatása. Az óceáni légtömeget az ÉNY irányú uralkodó szél a Dévényi-kapun keresztül juttatja fölénk. Éghajlatunknak az utóbbi években gyakran megfigyelhető sajátossága, hogy tartós déli légáramlatok esetén mediterrán hatás alá kerülnek. Ilyenkor forró, száraz, aszályos nyarak és enyhe csapadékos telek vannak nálunk, s a csapadékmaximum is őszre, télre tevődik át. A hirtelen nagy záporok gyakran jönnek ÉNY-ról (az ún. „Bence-lik”-ból). A község mikroklímájának érdekessége, hogy a ciklonok mozgástörtvényei szerint a több napig tartó folyamatos déli szél után 90%-os valószínűséggel megérkezik a csapadék.

 Természetes növényzet, állatvilág:

A hőgyészi táj természetes növénytakarója a lombhullató erdő, ligetes rétekkel és lápi növénytársulásokkal. A Kemenesalját a középkorban, de még a múlt században is kemenes erdőnek vagy még gyakrabban csak „cser”-nek nevezték. Ez is jelzi, amit az éghajlati tényezők törvényszerűvé tesznek, hogy falunk a tölgyerdők zónájában fekszik. Az összefüggő erdők még a múlt században is lenyúltak a falu széléig. Erdeink irtás után nyárasokkal, akácosokkal lettek mesterségesen telepítve. Erdeink, mocsaraink állatvilága a tájra jellemző vadfajokat tartalmazza. A civilizáció terjedése miatt sajnos eltűnt környékünkről a váltóvadként előforduló medve, továbbá a hiúz, réti farkas, vadmacska, hód, hermelin, vizeinkből a csíkhal, mocsarainkból a gazdag lápi madárvilág.

Kemeneshőgyész nevének eredete és rövid története:

 A község nevében a szógyök, az alapszó valóban a hölgy. Az ősi hölgy szavunk egyik jelentése a menyétféle állatok gyűjtőneve volt, sőt a honfoglalás körüli időkben már a „nő” jelentése szorult háttérbe és főként a menyétféléket, pontosabban egy menyétféle, a hermelin megnevezésére használták. Bundája még ma is az egyik legértékesebb prém. A hermelines gallér, köpeny, palást...stb., pedig mindig főúri, királyi viselet volt. Így szép lassan megérkezünk Hőgyészre.

Heckenast Gusztáv: Fejedelmi szolgálónépek korai Árpád-korban című tudományos értekezésében azt fejtegeti, hogy a halász, hódász, kertész, méhész...stb., képzése szerint a hermelin (tehát hölgy) vadászt hölgyésznek nevezték. És ezzel hazaérkeztünk. A tudós nyelvész, történész sok adattal bizonyította, hogy Hőgyész, feltűnésekor udvarnokok faluja, királyi hermelinvadászok alapították nemsokkal Szent István államalapítása után.

Hőgyész neve először a tatárjárás után 1272-ben jelenik meg hivatalos okmányokban, de itt még csak utalás van a lakóira. 1290-ben IV. László anyjának, Erzsébet királynénak egy terjedelmes adománylevelében találkozunk először falunk nevével: „Hyulgyz iuxta fluv. Marchal” formában.

Nagy Lajos okiratában már „Heulgeuz” néven szerepelünk, melyben az Ostffy család leányági őse részére adományozza a települést. A török korban nem néptelenedett el, bár a portyázók több alakommal felégették.

Vas vármegye monográfiája 1898-ban Kemenes-Hőgyész formában említi a falut, ez a változat 1906-ig fordul elő hivatalos papírokon; ezt követően már csak az egybeírt írásmóddal találkozunk. A kemenes még az ősi szlávok névadása, az ó-szláv „kemény” szóból származik, melynek jelentése: kő, kavics.

Falunk 1281 lakossal lépett e századi történelmébe. Ez azt jelenti, hogy a település mai lakott területének a felén a mai lélekszámnak több, mint duplája élt az akkor meglévő 108 házban. A falukép is jelentősen különbözött a maitól. Az utcáknak 1950-ig nem volt nevük, csak a Sutton és a Betekincs volt megnevezve. Az utcák és az utak mélyebben feküdtek, mint most, földutak voltak, csak a fő utcát (hosszi utcát) és a magasi utat borította kavics. Pápa felé a Marcal-völgyön keresztül négy fa hídon lehetett átjutni. 1930 után kezdték az utakat bazalt-zúzalékkal borítani és ekkor épültek az első beton hidak is a fa hidak helyett. Ezek olyan keskenyek voltak, hogy csak egy szekér fért el rajtuk. A századforduló lakóházai még „tömés”-ből készültek.

A község legnagyobb birtokosa a Radó család, a 2800 hold szántóföldből 1500 hold volt az övék. A csalód utolsó tagja Radó Elemér 1936-ban hunyt el utód nélkül. 1945-ben még 1300 lakosa volt községünknek.

(Kemeneshőgyészről részletes falutörténet olvasható, Nyárs Gyula: Kemeneshőgyész község története című könyvében.)

Népessége 447 fő (2015. jan. 1.)

Területe: 26,08 km2

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

• A Radó-kastély a Kossuth u. 174. szám alatt áll ma is. A község legnagyobb birtokosa a Radó család volt. Ők építtették a kastélyt. 1856-ban kúria volt ezen a helyen. Feltételezhető, hogy a régi kastély egyes szakaszai a mostaniba beépültek. Az új kastély építése stílusjegyei alapján az 1900-as évek elejére, pontosabban az 1920-as évekre tehető. A háború alatt katonai parancsnokságok foglalták el. Az államosítást követően iskola működött benne, majd annak megszűnése után az önkormányzat tulajdonaként könyvtári, művelődési házi funkciót töltött be. A kastély nem áll műemléki védettség alatt.
• A Radó-kastély melletti nagy épület az uradalom magtára volt.
• A Nagyboldogasszony római katolikus templom. Már a középkorban volt a falunak temploma. Ez azonban hol a katolikusoké, hol az evangélikusoké volt, hol a török pusztította le. Az 1700-as évek elején felújított templomot 1732-től a katolikusok használták. 1910-ben esett át egy nagyobb átalakításon, felújításon.
• Az evangélikus templom 1787-ben épült barokk stílusban, 1906-ban épült hozzá a torony. 1872-ből való, 6 mázsás nagyharangja az I. világháború áldozata lett. 1937-ben az egész templomot felújították, 2000-2003 között megújult a külseje is.
• A II. világháborús hősi emlékmű a katolikus templom melletti téren áll.
• Az Ady utca egy lakóháza valaha zsidó imaház volt.

(Kemeneshőgyész nevezetességeiről olvashatunk: Kincses Bakonyalja; helyek a pápai járásban, amelyeket érdemes megtekinteni című könyvben, mely szemléltetve mellékelt képekkel ábrázolja a nevezetes épületeket, helyeket, emlékeket. A kemeneshőgyészi katolikus és evangélikus templomról részletes leírást találunk: Az Úr csarnokai; történelmi egyházak templomai Pápán és a pápai járásban című könyvben.)