A falu Pápától 17 km-re délkeletre, a Bittva-patak völgyében, a Bakony ölelésében fekszik.

A község elnevezése a Ják, Jákob keresztnévből származik. Az első írásos adatok 1351-ben említik a döbröntei várhoz tartozó Hymfi-birtokot, mint Jakótelke nevű vadásztelepülést. A 16. század elején az Esegvári család birtokolta. 1545 és 1750 között teljesen elnéptelenedett, majd a 18. század közepén kezdett újra benépesülni, ekkor a Vajda család telepített római katolikus németeket a faluba. Favágással, sertéstartással és juhtenyésztéssel foglalkozó zsellércsaládok költöztek ide, majd Svájcból és Csehországból érkeztek telepesek, ezután fokozatosan magyar családok is letelepedtek. A lakosság 1806-ban elérte az 1000 főt. 1908-ig a település neve Jákó volt. A 20. században lakosainak száma jelentősen csökkent, ez egyrészt a század elején az amerikai kivándorlás, másrészt az 1948-as kitelepítés következménye, amikor a 305 német családból 243-at telepítettek ki.
Határában több középkori település volt: Jári (Járiföld), Arda (Iharkút közelében Somogyi birtok volt).
A tájra utaló Bakony előtagnak 1908-tól van megkülönböztető szerepe. A Bakony elnevezés a helykutatók szerint a régi német „Bocon”, a mai Buchen szóra vezethető vissza, amely bükkfát jelent. A vidék túlnyomó részben bükkerdővel borított. A bükkfát a fuldai német bencések hozták hazánkba 1000 körül és főleg ezen a vidéken terjesztették el. Azóta nevezték el a vidéket Bocon-Buchen-Bakonynak, amely magyarul bükkösnek felel meg.

Népessége 630 fő (2015. jan. 1.). (1910-es népszámláláskor 1833 lakosa volt.)

Területe 47,18 km².

 Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 - II. világháborús emlékmű

 - Kitelepítettek emlékműve

 - 1848-as emlékmű

 - Szentháromság római katolikus templom. A Somogyi család építtette (1806-1811). Késő barokk stílusú.

- Római katolikus plébánia. A plébánia épülete 1775-ben épült barokk stílusban. 1781-től működik plébániaként. Négy szoba található benne: plébánosi, kápláni, házvezetőnői és egy étkező. Az épület a kornak és a bakonyi tájegységnek megfelelő elrendezés szerint készült (középen a konyhával).

- Református imaházzal rendelkezik a helyi református felekezet. Az imaház előtt harangláb áll.

- Falumúzeum: A bakonyi népi építészet egyik jellegzetes épülete a falumúzeum. A hosszú, egy vagy két szobás házak (mint ez a ház) jellegzetes fejlődésen mentek keresztül. A falumúzeumban a tisztaszoba és a konyha került berendezésre régi bútorokkal, tárgyakkal, eszközökkel.

- Malmok: Bakonyjákón a Bittva patak és a Köves patak vízhozama lehetővé tette a malmok létesítését. Több lisztes malom épült településünkön, melyekről nagyon kevés adat, ill. egyéb emlék maradt fenn. Az erdők biztosították a malom építéséhez szükséges faanyagot. A 18. század második felétől már 3, majd az 1830-as felmérés adatai szerint már 5 malom (egyik a Köves patakon) működött Jákón és környékén. A Bittva patakon a vízfolyás felső részétől indulva az első malom a Csuzi malom volt. Utoljára Scheller Mátyás (1897-1977) és felesége, Heszler Rozália (1899-1986) üzemeltették. A malom egyik fala épségben megmaradt, ma a Forrás Vendégház teraszának oldalfalát alkotja.

Az általános iskolai oktatás, nevelés feladat 2013. január 01-i dátummal az állam hatáskörébe került. A bakonyjákói általános iskolás korú gyermekeket a városlődi Német Nemzetiségi Általános Iskola , mint körzeti iskola fogadja. A gyermekek utazása iskolabusszal és pedagógus felügyelettel biztosított. Bakonyjákón óvoda jelenleg is működik, stabil, 25 fős gyereklétszámmal. A Bakonyjákói Óvoda az Adászteveli Óvoda Tagóvodája

Faluházunkban található a 2003 októberében alakult Bakonyjákói Nyugdíjas Klub. Itt a község társaságra vágyó aktív nyugdíjasai találkoznak kéthetente szerdánként.

Szintén a faluházunk kihasználtságát növelik a Bakonyjákói Ifjúsági Tánccsoport heti rendszerességgel itt megtartásra kerülő próbáival.Valamint itt tartja rendszeres próbáit a Bakonyjákói Nefelejcs Vegyeskar.

A falut körül ölelő festői környezet, a túraútvonalak, látnivalók, rendezvények remek kikapcsolódást ígérnek az ide látogatóknak. Több civilszervezet gondoskodik a hagyományok ápolásáról, programok szervezéséről, a lakosok összefogásáról.

http://bakonyjako.kornyeke.hu/latnivalok-programok

A falu ideális kiindulópontja a bakonyi gyalogos és kerékpár túráknak. A faluban lovaglási, túralovaglási, hintózási, kocsikázási lehetőség adott.