Tevel ősrégi magyar személynév, 950 előtt hívtak így egy Árpád-házi herceget. A név előtagja, az adász, eredetileg falucsúfoló jelző volt, ma már nem tartják annak.

Egészen a rendi társadalom megszűnéséig a falu tiszta nemesi. Ezért gyakran nemes jelzővel emlegették, ez különböztette meg a XVIII. Században a német lakosságú Nagyteveltől.

Már a korai középkorban a falu népessége kettévált nemesekre és jobbágyokra. A nemesek által lakott helyet nevezték Adász- vagy Kistevelnek, a jobbágyi Tevelt pedig Nagytevelnek. A falu első írásos emléke 1378-ból való, Adastewyl néven. 1594-ben a török hódítások idején pusztává vált a falu. 1647-ben a magukat végváriaknak nevelő latrok, mindenéből kifosztják. 1720-ban a község nagyobb része agilis. A XVIII. Században a jobbágyok zsellérként élnek az udvarházakban. A faluba került jobbágyok többen összeházasodtak a nemesek lányaival. 1753-1783 között kapott menedéket a Pápáról kitelepített református főiskola.

1828-ban már jóval több a zsellér, mint a nemes. Agrárfalu, piacra, Pápára járnak.

1895-ben az összeírások szerint egy száz holdas birtok van a községben. 1945 előtt a lakosság szinte csak a mezőgazdaságból élt. A nincstelenek aránya 1910 és 1941 között felére csökkent.

Magyar lakosságú település 1698-ban és később is református anyaegyház, prédikátorral ás tanítóval. A katolikusok Ugodhoz tartoznak.

A református templom 1753-ban épült késő barokk stílusban. A reformátusok nyilvános vallásgyakorlásának tiltása idején a Pápáról 1753-ban száműzött református iskolának 30 éven át adott otthont. Ennek emlékét egy tábla is jelzi a templomban

.

A faluban kisebbségben élő katolikusok imaháza iskolájukkal egybeépítve készült 1886-ban. Falazata vakolt, fehérre meszelt.

Adásztevel az 1950-es években fokozatosan fejlődik, 1959-ben művelődési házat majd iskolát, postahivatalt építenek.  A Művelődési Ház ad otthont a településen megtartott kulturális rendezvényeknek. A fiatalok által szervezett, alakított ifjúsági klub is ezen intézményben működik. A klubszobában internetezési és szórakozási lehetőséget biztosítunk. A művelődési házban került kialakításra a községi könyvtár, amely 6000 kötet könyvvel várja az oda látogatókat. (6. kép Adásztevel, Művelődési Ház)

Adásztevelen az elemi iskolai képzés református egyházközség támogatásával indult meg 1679-ben. A 19. század közepétől két iskola működött. A két tantermes református és az egy tantermes római katolikus iskola. Az iskola elsődleges célja a vallásos nevelés, a Biblia és a bibliai történetek megismerése volt, de nagy hangsúlyt kapott az élet egyéb területén való tisztességes viselkedés elsajátítása is.   2007-ben az állami támogatások csökkenése miatt az iskolánkban átszervezést hajtottunk végre, melynek eredményeként 2007. augusztus 15-től az 1–4. osztály az Ugodi Általános Művelődési Központ tagintézményeként működik Adásztevelen, míg az 5–8. osztály teljes egészében Ugodra került.

Adásztevelen háziiparral is foglalkoznak, külön említést érdemel a kosárfonás és a gyékénylábtörlő készítés. 1985-ben adják át az óvodát. 1994-ben elkészült az új iskola, korszerű tornateremmel. 2007-ben az állami támogatások csökkenése miatt az iskolánkban átszervezést hajtottunk végre, melynek eredményeként 2007. augusztus 15-től az 1–4. osztály az Ugodi Általános Művelődési Központ tagintézményeként működik Adásztevelen, míg az 5–8. osztály teljes egészében Ugodra került.

Adásztevel, Bakonyjákó, Homokbödöge és Németbánya Községek Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján 2013. július 1-től a 4 Önkormányzat Társulást hozott létre, így közösen tartja fenn óvodáit. Az intézmény neve: Adászteveli Óvoda.

A községben először 1959-ben tömörültek szövetkezetbe. Az adászteveli Béke termelőszövetkezet 1974-ben egyesült az ugodi „Szabadság” Mgtsz-szel ez utóbbi központtal és székhellyel. Ekkor a szövetkezet összterülete 1762 katasztrális hold, tagjainak száma 160 volt. Ma a kárpótláson visszakapott földeken néhány mezőgazdasági vállalkozó és a Tapolcafői „Forráskő” Szövetkezet gazdálkodik.

Adásztevel többutcás falu. Máig ez Adásztevel legjellemzőbb településszerkezeti adottsága, amely abból ered, hogy amikor a község kiépült, több házat is egymás mögé építettek anélkül, hogy utcát is kialakítottak volna közéjük, így a belső házakat csak keskeny földutakon, közökön keresztül lehetett megközelíteni. Így alakult ki ez a máig fennmaradt, jellegzetes szerkezet. A falu belterülete falusias jellegű. A település központjában számos 19. század közepén épült tornácos parasztház maradt meg, s ezek meghatározzák a település képét, hangulatát.

Népessége: 795 fő (2015. jan. 1.)

Területe: 8,37 km²

Adásztevel régészeti topográfiája

A Pápai-síkság DK-i sarkában, 180 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő többutcás település határában igen enyhén lejtő DK-ÉNy-i irányú dombhátak vannak. A kavicsos Sávoly-puszta környékén homokos hátak között folyik a Bakonyban eredő Dorza-patak, Bakony-ér és Jári-patak. Mindhárom a Tapolcába szállítja nyáron erősen megapadó vizét. A falu határának legnagyobb részét elfoglaló szántóföldek mellett kisebb szőlő- és gyümölcsösterületet, a patakvölgyekben legelőket találunk.

1. BELTERÜLET:

A mai falu É-i, nagyobb részét a középkori Adász-, Kis-, illetve Nemestevei néven szereplő településsel azonosíthatjuk. A bakonybéli bencés apátság 1086-os birtokösszeírásában említik először. Valószínűleg a zirci cisztercita apátság XII. sz. végi alapításától kezdődően az itteni egybefüggő, több települést magába foglaló birtoktestéhez tartozott (Idetartoztak: Adásztevel, Nagytevel, Iváncháza és Uzsal).

1287-ben említik Kistevelt először, amikor az apát az itteni jobbágyokból többeket prediális nemessé emelt. E hosszabb időn át tartó folyamat eredményeként 1488-ban 14 kuriális nemes mellett a zirci apátság itteni jobbágyai már csak 2 Ft-ot adóztak. 1550-ben csak 9 nemesi lakóját írják össze. Ez idő tájt sok a pusztán álló kúria. Néhány alkalommal rövid időre elnéptelenedik.

Templomukat a XVIII. század elején réginek mondják. Már a XVII. század első évtizedeiben reformátusok használják; később teljesen átépítik. Egyik harangjuk Rómer Flóris feljegyzése (1860.) szerint 1636-ban Bécsben készült.

2. IVÁNCHÁZA:

Helyére vonatkozóan a helybeliek 1864-ben a következő meghatározást adták: "...létezik Ivánczháza puszta is, melyen szinte egy kis falu van épülve - A. Tevel délkeleti részén, s csak egy kereszt utsza kelettől nyugottnak terjedve választja A. Teveltől és ennél fogva közönségesen ez is csak A. Tevel név alatt említetik..." (Pesty, 1864.) Határát 1860-ban a Nagytevelről készült térkép északi részén jelzik.

Iváncháza középkori adatai igen hiányosak. 1420-ban Iváncháza, 1436-ban Ivánctevel néven szerepelnek a zirci apátság itteni predialistái. 1531-ben ugyancsak nekik van itt 3 portájuk. 1541-ben már mint prédium (majorság) szerepel, valószínűleg nem is népesül újra. 1614-ben bakonybéli predialisták bérlik.

3. SÁVOLYI-DÜLŐ - HOMOKBÁNYA:

Schweighoffer D. a homokbányában edényt, edény töredékeket, tűzhelymaradványokat talált (1962). Az Árpád-kori edényt a Pápai Helytörténeti Múzeumnak adta. Állítólag egy sírt is feldúltak. Torma I. leletmentésekor a bánya falából több cserépbográcsperemet gyűjtött. A Helytörténeti Múzeum Sándor M.-tól is kapott egy bográcsperemet.

4. POGÁNYÉLÉS (POGÁNYÜLÉSI-DŰLŐ):

A lelőhelyen a múlt század óta falnyomokat figyeltek meg, földmunkák során tegulák, vaseszközök, pénzek kerültek elő. Ugyaninnen egy két oldalán kelta motívummal díszített faragott kő került Helber adászteveli lakos háza elé; később a nagyteveli római katolikus templom tornya mellé szállították. Alakja és díszítése alapján II-III. századi sírkerthez tartozhatott.

Az enyhén kavicsos dombháton tíz csoportban villatelepülésre utaló, tegulás, köves foltot figyeltünk meg, és sok I-II. századi cserepet gyűjtöttünk, köztük sűrű hornyolású hombár, szürke fazék, piros festésű kisméretű pohár, terra sigillata edény töredékeit. (Mithay, 1966.; Dax-Palágyi-Torma, 1967.)

5. LÉHÉRTI-DŰLŐ:

Az enyhén kavicsos domboldalon, a felszántatlan tarlóban kevés, jellegtelen középkori cserepet találunk. (Dax-Palágyi-Torma, 1967.) A XVIII. századtól Öreg- vagy Kisléhért néven e részen már szőlőhegy volt. A helyi hagyomány tud egy itteni elpusztult faluról. 1864-ben írják: "...van ezen Lehértpusztában egy Barátrét nevű dűlő rét föld is, melyen az eltörült vörösbarátok birtoka létezett..." (Pesty, 1864.)

Léhért 1370-ben a Pápai család birtokába került, még 1469-ben is az övék. 1488-ban már Kinizsié, jobbágyai 7 Ft-ot fizettek. 1511-ben özvegye, Magyar Benigna adományozza a vázsonyi pálosoknak. 1528-ban a szomszédos adászteveliek már foglalnak területéből. 1531-ben 10 portájából még 2 adózik. 1542-ben már mint pusztát említik, lakói Pápára költöztek. Határait (Adásztevel - Sávoly - Igar - Simaháza között) egy 1773-as és egy 1789-es térkép tartalmazza.

Forrás:

Dax Margit, Éri István, Mithay Sándor, Palágyi Szilvia, Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája - A pápai és zirci járás - Akadémiai Kiadó, Budapest 1972.

Nevezetes, helyek, emlékek:

  - Emlékmű az első és második világháborúban hősi halált halt hősök emlékére a templom előkertjében.

 - Sulyok Dezső, magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere az Adásztevel községhez tartozó Simaházapusztán született 1897. március 28-án.

- A község híres szülötte Dorosmai János költő, meseíró. Diákkorában Erdélybe került, majd később Sopronban vasúti tisztviselő lett. Versesköteteket, aforizmagyűjteményeket, meséket adott ki. "Akinek nem inge, ne vegye magára" c. mesegyűjteményhez Benedek Marcell írt utószót

 - Komár László rock and roll énekes itt született 1944. november 28-án. Egy szobor is jelzi ennek emlékét a művelődési ház mellett.

Adásztevel híres szülöttei : http://www.adasztevel.hu/tortenet/hiresek.html