Vanyola község Veszprém megyében, a Bakonyalja és a Kisalföld határán, Pápától 15 km-re Kelet-északkeletre fekszik. A településtől a megyeszékhely 54 km-re található délre. Neve 1222-ben a pannonhalmi apátság birtoklevelében fordul elő „Vinula”, majd 1388-ban „Vanyala” néven.

A falu a városlődi kartauzi szerzetesek birtoka. Amikor a szerzetesek a török elől elmenekültek, akkor Vanyola a XVI. sz. közepén a veszprémi püspök kezére került és ezután évszázadokon keresztül az egymást követő püspökök birtokolták. A XVIII. sz. végén a szombathelyi káptalan, illetve a papnevelde a birtokosa. 1557-ben rövidebb ideig, a 15 éves háború idején és utána csaknem 20 évig puszta, s előzőleg 1570-1592 között hódolt a törököknek.  A XVIII. században itt lakók földművelésből és szőlőtermesztésből éltek.

 A 180 m magasan fekvő település határában DK-ÉNY-i irányú, alacsony, a 200 m-t alig elérő, homokos, kavicsos dombhátak húzódnak. A dombok közötti völgyekben folyik a Szentiváni-ér és a Czuha-patak vize. A Bakony lábánál fekvő település kellemes táji környezetben található, területe mintegy 1951 ha, melynek belterülete 111 ha-t tesz ki. Vanyola határában fekszik Alsószalmavár, Felsőszalmavár, Cuhapuszta, Újtelep és alig 1 km-re van Pápanyőgér, ami 1950-től a résztelepülése.

Pápanyőgéren található a coft stílusú katolikus templom, amely az 1770-es években épült Esterházy Károly váci püspök és devecseri földesúr adományából.

A vanyolai szőlőhegy, a Csigei-hegy a belterülettől ÉK-i irányban található száz évnél is régebbi pincékkel. Területén három dűlő található: Csonka dűlő, Perczel dűlő, Nyőgéri dűlő.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

• Bűnbánó Magdolna római katolikus templom 1737-ben épület barokk stílusban
• Az evangélikus templom 1786-ban épült és 1790-ben szentelték fel.
• Az evangélikus templom mellett épült a 18. század végén az iskola, a lelkész és a tanító lakása
• Az evangélikus templom mögötti, szépen felújított tornácos épület a falu közösségi háza
• A Szalmaváry-sírkápolna műemlék épület. A település K-i határában szabadon álló, nyolcszögletű, vakolatlan, kupolával fedett, neoreneszánsz stílusú téglaépület. A sírkápolna alatt a kripta 7 sugárirányban elhelyezkedő sírkamrát tartalmaz. Építtette Szalmavári Kovács János táblabíró. Itt nyugszik többek között: Böröllei Nagy Szabó Ignác országgyűlési képviselő, az 1848-49-es szabadságharc aktív résztvevője, valamint Marosi Máday Izidor közgazdász, gazdasági író.
• Műemlék épület a Vajda Péter emlékház. Itt született 1808-ban a költő, drámaíró, pedagógus, természettudós, reformkori gondolkodó. Vanyolai féltelkes jobbágycsalád gyermeke, akinek egész életére és munkásságára nagy hatással volt a bakonyszéli falu.

Vajda Péter már gyermekkorában a természetet vallotta legjobb barátjának. Sopronban, Győrben és Pesten tanult, majd külföldi tanulmányutak után Pesten, később Szarvason telepedett le. Petőfi plebejus törekvéseinek egyik legfőbb előkészítője. Évekig írásaiból és szerkesztői munkákból élt. 1833-1838 között a hasznos Mulatságok segédszerkesztője.

1834-ben Lipcsében megindította az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a garasos Tárt, 1838-ban egyik kezdeményezője a Természet c. folyóirat megjelentetésének. 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagja, és a Természettudományi Társaság első titkára. 1843-tól Szarvason tanított, de az iskolában mondott plebejus nézeteit összefoglaló Erkölcsi beszédei miatt a kormány vád alá helyezte. Minden tantárgyat anyanyelven tanított, az iskolában eltörölte a botbüntetést. Az első alulról érkezett közéleti írónk, aki népben, nemzetben és nagyvilágban gondolkodott.

Cikkeiben a plebejus demokrácia, a jobbágyfelszabadítás, a szabad munka, a szabad tulajdonviszonyok elveit hirdette. Kortársai már életében példaképnek tekintették. 1846-ban hirtelen elhunyt. Petőfi Sándor versben siratta el a „függetlenség hősét”. Vanyolai szülőházában emlékszobája van, a ház és az általános iskola falán tábla őrzi emlékét. Az iskola előtt mészkő mellszobra, Tarr István alkotása látható. Pápán lakótelep vette fel a nevét.