Ugod község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben található. Pápától 11 km-re keletre fekszik.

A település környéke ősidők óta lakott. A falu első írásos említése 1287-ből való. Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette.

A Csák nemzetség utolsó tagja, Móric birtokait másodunokatestvérének, Péternek adta, aki továbbajándékozta a Kőszegi családnak. Ők a mindenkori királyi hatalom ellenségei voltak, ezért Károly Róbert 1319-ben hadjáratával megtörte hatalmukat, elvette az ugodi várat és a hozzá tartozó várrendszert. 1325 előtt az ugodi várbirtokot Csenig nevű hívének adományozta. A várbirtok egyre nőtt. Csenig Péter 1380 körül halt meg örökös nélkül. Ezért 1389-ben Zsigmond király a Garai családnak adományozta a birtokot. Később megkapták hozzá Pápa, Csesznek, Devecser várát is. Pártütés miatt Hunyadi Mátyás a várbirtokot elkobozta a Garaiaktól. 1473-ban enyingi Török Ambrusnak ajándékozta a várat, néhány év múlva a Szapolyai testvérekhez került. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai István fia, János az ugodi birtokot Matusinai Lászlónak adományozta. Később, I. Ferdinánd előretörésével az uralkodópárti Horváth János kapta meg. Ugodot ekkor (1527) említik először mezővárosként. A Pápát ostromló török sereg Ugodot is fosztogatta, de legnagyobb pusztítását Olaszfaluban végezte. Choron András 1532-ben szerezte meg a birtokrendszer egyik részét, majd 1539-ben a másikat. 1546-ban Ugod már lakatlan, 1552-ben örökli meg fia, Choron János. A törökök miatt Olaszfalu 1552-ben pusztul el, majd ezt követően Ugod is teljesen elnéptelenedett, az 1557-es összeírásban már nincs is feltüntetve. A 16. század második felére viszont már került őrség az ugodi várba. Choron Jánosnak nem voltak fiú örökösei, ezért a birtokokat Nádasdy Kristóf örökölte meg. Közben a várbirtok ismét elnéptelenedett. Fia, Nádasdy Tamás ismét benépesítette Ugodot. 1605-ben szabadságot adott a letelepedő, várban szolgálatot teljesítő jobbágyoknak. Nádasdy fiúörökös nélkül halt meg, így került Ugod a Horváth családhoz.

A 17. században Esterházy Miklós birtokába került. A falu lakói fokozatosan elvesztették a Nádasdy által biztosított kiváltságokat, ezért sokan elhagyták Ugodot. 1644 után a vár és katonái eltűnnek, Ugod visszasüllyed a jobbágyfalvak közé. Az Esterházyak erőszakosan térítették katolikus hitre a betelepüléskor még protestáns lakosság leszármazottait. Aki nem volt hajlandó változtatni hitén, egyszerűen kitelepítették. Ugod 1946-ig az Esterházyak kezében volt a pápai uradalom részeként. Közülük legjelentősebb Esterházy Károly volt, aki 1762-99 között egri püspök volt. Ő fejezte be a testvére, Esterházy Ferenc által megkezdett templom építését. A mai plébániaház elődjét is Esterházy Károly építtette.

A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel. A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetéssel foglalkoztak.  A 18. századból maradtak meg az ipari mészégetés első nyomai. A 20. század közepéig biztosította a lakók megélhetését. Több üveghuta is volt a településen.

Az 1902-ben átadott Pápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon 2007 márciusáig folyt személyszállítás. A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott. 1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt. A II. világháború 46 fő ugodi áldozatot követelt. 25 zsidót hurcoltak el, akik már soha nem tértek vissza. A háború után mezőgazdálkodásból élt a falu, kezdetben önállóan gazdálkodtak a családok, később termelőszövetkezetek alakultak. 1950-80 között új utcák épültek. A rendszerváltás után nagyobb pénzügyi önállóságot kapott a falu, 94-ben földgáz, 2001-ben szennyvízcsatorna hálózat épült. 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- nevezetességei közé tartozik a Szent Péter és Pál római katolikus templom: az egykori vár helyén, a vár köveiből épült, Esterházy Károly egri püspök építtette Fellner Jakabbal 1756-1759 között, barokk stílusban. A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Esterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.

- a plébánia előtt álló Pieta-szobor

- a kálváriát 1888-ban építették a templom köré

- 18 méteres kilátó áll a Szár-hegyen

- a 18. században, az akkori falu szélén található Vadkertben savanyúvíz forrás is megtalálható volt. Bolemann Lipót gyógyszerészmester 1823-as vizsgálatai után kiderült, a víznek gyógyhatása van. Cseresnyés Sándor pápai orvos könyvet is írt az ugodi víz gyógyhatásairól. A vízhozam növelésre érdekében Esterházy Miklós kutat fúratott. Ez volt az ország első artézi kútja. Egy másik, kénes vizű forrást, és még egy harmadik forrást is felfedeztek. Esterházy Károly létesített gyógyfürdőt, ő építtette a fürdőépületeket. A melléképületekben működött kocsma, étterem, kocsifészer és istálló is megtalálható volt. A főépület tánctermében mulatságokat szerveztek. 1870-ig üzemelt, majd vadászkastéllyá alakították át. Később a megalakult termelőszövetkezet központja lett. A forrásvizet 2007-ben bevizsgáltatták, ugyanolyan kiváló minőségű, mint 200 évvel ezelőtt.

- világháborús emlékmű található a temetőben

- Doba László őrnagy, pápai vadászpilóta emlékére az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület emlékművet állíttatott Ugod fő utcáján. Doba őrnagy 1964-ben vesztette életét, mikor egy MÍG 21-essel a földbe csapódott.

- a művelődési ház 1963-ban épült, 2012-ben felújították.

- a falumúzeumot egy volt lakóházból alakították ki.

- világháborús emlékmű áll a temetőben.

- millenniumi szobor áll a templom mellett.

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Wenczel István, ifj.: Ugod község története

https://www.ugod.hu/tortenet/tortenet.html