Pápasalamon a Körös és a Bittva patak mellett fekszik, Pápától 14 km-re délnyugatra. Egy1240-es oklevélben említik először Salamonis néven. Később, 1660-ban Salamonfalu néven írják le. A falu elnevezése tulajdonosára, vagy egykori lakójára utal.

1488-as írásos emlék már említi a középkori templomot, ami a mai temető helyén volt megtalálható. Ekkor a győri püspökség nemesei lakták a települést. A török korban elnéptelenedik, 300 évig lakatlan puszta. 1717-ben Keresztély Ágost szász herceg 42 magyar családot telepít be. 1910-ben már 1137-en laktak a faluban, ebből 1042 magyar, 19 fő német volt. 2015-re 357 főre csökkent lakossága.

A falu óvodája 25 gyermek ellátására alkalmas. Művelődési ház és községi könyvtár várja a kultúra iránt érdeklődőket.

Természetvédelmi szempontból értékes erdős és füves területek veszik körül a falut. Ezért Pápasalamon kedvelt kirándulóhely a természetet kedvelők körében.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- A Keresztelő Szent János római katolikus templomot 1753-1762 között építették, tornya 1812-ben készült el. 1807-től van önálló plébániája. A katolikus templom ma a Petőfi téren áll.

- A templommal szemben látható a plébániaház.

- A falu területén több kőkereszt és egyházi témájú szobor áll.

- Az I. és II. világháborús emlékmű a Petőfi utcában található.

- A Halastó és mellette a vendégház a Petőfi utca végén van szép termésezti környezetben. A ház egykor a sváb Mitsch családé volt, Johann Mitsch építette . Az 1940-es évekig csárdaként üzemelt. Az építtető unokája, Kiss József 1990-ben felújíttatta, a halastavat is ő létesítette. A vendégház ma magántulajdonban van. 

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Pápasalamon község honlapja:

https://www.papasalamon.hu/kozsegunk/kozsegunk-tortenete