Malomsok a Kisalföld déli peremén fekszik a Marcal és a Rába folyók mentén. Pápától 18 km-re északnyugatra található, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye határában.

A település nevének első írásos említése Károly Róbert uralkodása idejéből maradt ránk: egy 1325-ös oklevélben Mulunsuk néven olvasható. Később több középkori és újabb oklevél hasonlóan említi a település nevét. A község nevét valószínűleg vízimalmairól kapta. A „sok” szó falut is jelent. Másik értelmezése a falut körülvevő folyók árterében növő erdőkre utal.

A mai Malomsok területén több majorság létezett: Emilháza, Ponyvád, Szente, Tördemész. 1242-ben tatárok pusztítják el Ponyvád települést.

A 14-15. században a Marczalthőy család birtoka volt a terület. Utána az Amadé családé, majd 1902-1945 között gróf Esterházy Sándor uralta a falu területét.

A török korban Győr és Veszprém megyében hatalmas pusztítást végeztek a törökök, 1594-ben Malomsokot is lerombolták. 1683-ban a Bécs ellen hadba induló török-tatár csapatok Malomsok falun keresztülvonultak, majd fel is égették. A lemaradt fosztogató tatárok megpróbálták a faluközösség ládáját feltörni, ezért a falubeliek brutálisan meggyilkolták őket. Valószínűleg ezt megbosszulva égették fel a falut. Elképzelhető, hogy a falu máig megőrzött ládája ugyanaz, mint aminek feltörésével a török korban kísérleteztek. A török pusztítása után a lakók elhagyták a falu területét. A Marcal árterétől védettebb területen telepedtek le, ahol földművelésbe kezdtek. Mivel itt a mocsaras részekkel körülvéve biztonságban voltak, és Marcal folyón hidak nélkül nehéz volt átkelni, ezért nem tértek vissza a régi falurészbe. Még biztonságosabb időszakban is gyér volt a visszatelepülés, ezért a régi falurészbe a 18. században az Amadé család németeket és a család más birtokairól származó zselléreket telepített le. 1760-ban az új falurész Újmalomsok, míg a régi falu Ómalomsok nevét vette fel. 1950-ben egyesült Ómalomsok és Újmalomsok, a település ekkor került Veszprém megyéhez.

A 20. században egy érdekes, katonákkal kapcsolatos népszokás alakult ki. A regruták a lányoktól hosszú, színes szalagot kaptak, ezeket a kalapjukra tűzték, ünnepnapokon büszkén viselték.

Malomsok lakossága mindkét világháborút végigszenvedte. Az I. világháború 40 malomsoki áldozatot követelt, sok katona hadirokkantként tért vissza. A katonák egy részét először Szerbiába, majd onnan Oroszországba vitték harcolni. Az olasz fronton is küzdöttek, részt vettek a doberdói és az isonzói csatákban. Néhányan román csatatereken is harcoltak. A II. világháborút a polgári lakosság is megszenvedte. beszolgáltatásokkal és közmunkával sújtották őket, rettegtek az ellenséges gépek bombázásaitól. A háború előrehaladtával erősödött a fajgyűlölet, megkezdték a zsidók elhurcolását. Út közben 2 malomsoki halt meg. A II. világháborúban 50 malomsoki vesztette életét.

Malomsok lakossága a reformáció elterjedéséig katolikus hitben élt. A török korban tiltott volt a keresztény vallás, mégis hosszú ideig megmaradt az evangélikus egyházközösség. Az 1700-as években magyar és német katolikusokat telepített le az Amadé család, innentől kezdve a hitélet fellendült. 1760-ban épült fel Újmalomsok evangélikus temploma. A katolikusok Marcaltőhöz tartoztak.

Malomsokon már az 1800-as évek közepétől működött evangélikus népiskola. Az iskola folyamatosan működött, a 20. század végén azonban csökkenni kezdett a gyereklétszám. A malomsoki iskolát bezárták, a tanulókat Marcaltő körzetébe osztották.

A mezőgazdasági munkákra készülő lakosságot 1951-től termelőszövetkezetekbe kényszerítették. A két falurész külön tsz-t hozott létre: Szebb Jövőt Tsz és Rábagyöngye Tsz néven. 1973-ban egyesült a két tsz. Később beleolvadt a Vaszari Hunyadi MgTsz-be. 1996-ban megszűnt, Malomsoki Marcalvölgye Kft. néven működött tovább.

A malomsoki sportélet kiemelkedő a környéken. 1922-ben gyűlt össze a falu focicsapata. A labdarúgók szép eredményeket értek el, még megyei bajnokságot is nyertek 1998/99-ben. Foci mellett még a sakk sportágában is szép eredményeket értek el a falubeliek.

Forrás:

H. Szabó Lajos: Szülőföldünk Malomsok. Malomsok, 2000.

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.