Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben található. A 83-as főút mentén, Pápától 21 km-re délkeletre fekszik.

A község nevét 1401-ben említette először oklevél. A település magyar nevének eredetére kétféle magyarázat is létezik. A név lehetséges, hogy az avar kori földvár sáncára, gyepűjére emlékeztet. Más magyarázat szerint sok farkas élt a Bakonyban, ezek veszélyt jelentettek a lakókra és az átutazókra is. A legenda szerint égő szalmakévékkel kergették el a farkasokat.  

A terület a késő-bronzkorban is lakott volt. Régészek nemcsak sírokat, hanem a település nyomait is kutatták. A honfoglalást követően Farkasgyepű erdőispánság része volt, Hölgykő központtal. (Hölgykő egykori település, a mai Csehbánya és Városlőd között lenne megtalálható.) Később Farkasgyepű 1555-től 1945-ig a veszprémi püspökség tulajdonában volt. A püspökség 1753-ban építtetett egy csárdát az országút mentén, hogy a megpihenni vágyó utasokat és lovaikat ellássa élelemmel. A bakonyi betyárok kedvelt mulatóhelyévé vált.  A mulató épülete 1960-ban leégett, de azóta felújították, lakóházként használták. Mára sajnos nem maradt fenn, a fő út és a Hunyadi utca sarkán állna. A falu német nevét is a csárda után kapta, ami sváb nyelven kiskocsmát jelent. (Wirtsheisel -  Wirtshäusl).

Szintén 1753-ban kapta az engedélyt Németbánya egy üveghuta megnyitására. A három évvel később megnyíló üzem munkásainak egy része Farkasgyepűn telepedett le. A gyár 1785-ös bezárása után a lakók elvándoroltak Farkasgyepűről. Csak a XIX. század elején telepített le németek családokat a püspökség.

Az 1785-ös összeíráskor Farkasgyepű még nem önálló település, csak egy Városlődhöz tartozó puszta. 1807-től Jákóhoz tartozott (ma Bakonyjákó). 1828-ban írták össze Farkasgyepűt önálló településként.

A németbányai központú erdőgazdaság vonzotta a munkaerőt. A növekvő lakosságszám miatt 1825 körül megnyílt a település első temetője, Farkasgyepű 1863-ban hivatalosan is község lett, majd 1872-től 1977-ig iskola is működött a településen. A lakók kivándorlását megakadályozták: erdőirtással területet kaptak gabonatermesztésre. 1909-ben épült a falu temploma neogótikus stílusban. Három évvel később emlékkeresztet állítottak a faluban. A falu fejlődése az I. világháború kitörésekor átmenetileg megtorpant.

Már a XX. század elején felismerték, milyen kiváló gyógyhatása van Farkasgyepű levegőjének. 1928-ban Vass József népjóléti miniszter anyagi támogatásával valósult meg a gyermekszanatórium megépítése. A területet Rott Nándor veszprémi katolikus püspök adományozta a Gyermekvédő Ligának. 1929-ben nyílt meg az intézmény, a pavilonszerű épületekben a nyári szünetben 500 tüdőbeteg gyermek tölthetett el 2 hetet. Az őszi-téli hideg hónapokban fűtött pavilonokban gondoztak 50 gyermeket. A II. világháború idején a berendezést és felszereléseket Balatonalmádiba szállították, ahol később megsemmisültek. Az épületekben katonákat szállásoltak el, ezért azok megrongálódtak.

A II. világháború és a kitelepítések jelentős károkat okoztak a faluban. A lakosság 30%-kal csökkent. A háborús károkat gyorsan helyrehozták, ismét működni kezdett a Tüdőgyógyintézet, megvalósult a falu villamosítása. Erdőgazdaság és gyümölcsös segítette a lakók megélhetését. Az 1960-as, 70-es években a városokban lakótelepek épültek, üzemek, bányák nyitottak, Farkasgyepűről is megkezdődött a lakosság városokba való elvándorlása. Az 1970-es években felfedezett iharkúti bauxitbánya sok ember megélhetését biztosította, megérte Farkasgyepűre költözni, dolgozni. 1990-re azonban kimerültek a bauxitbánya tartalékai, bezárása miatt rengetegen elköltöztek a faluból. Azóta megállt az elvándorlás, 2015-ben 355 főt számoltak a faluban.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- a Sarlós Boldogasszony római katolikus templomot 1909-ben építették. Hornig Károly veszprémi püspök, egyben a falu földesura építtette. Belső falain láthatóak az I. és II. világháború hősi halottainak emléktáblája.

- az erdészház kőből és látszó téglákból épült, a falu központjában található, a templom mellett. A Veszprémi Püspökség építtette 1890-ben. 2017-es felújítása során törekedtek rá, hogy megőrizzék eredeti külsejét. Ma a Bakonyerdő Zrt. használja az épületet.

- az egykori iskola épületét is Hornig Károly építtette a XX. század elején. A templommal szemben található. Ma iskola- és falumúzeumot láthatunk benne.

- a falu természeti értékei: Csurgó-kút vízesés, Köves-patak, Pisztrángos-tó, kijelölt turistautak az erdőben.

Forrás:

Farkasgyepű Településképi Arculati Kézikönyv:

http://www.farkasgyepu.hu/files/TAK/Farkasgyepu_TAK_MUNKAKoZI1_CSoKK.pdf

Farkasgyepű története:

https://schwaben.hu/telepulesek/farkasgyepu

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.