Békás község Pápától 13-kmre észak-nyugatra, a Marcal-medence keleti részén fekszik. A községtől nyugatra folyik a Marcal folyó és a Bittva patak.

A település nevét egy 1347-es forrás említi először „Bekas” néven, ami Gilétfi Miklós ítélete a Békási Pál és Bődi Miklós fiai közötti perben. A második írásos emlék 1367-ből való, a tatárjárást idézi, itt „Becas” néven szerepel.

Elnevezésének eredetére kétféle magyarázat létezik. A községen átfolyó patakban sok béka élt, a víz nevéről („Békás-patak”) kapta a település a nevét. Más vélemények szerint a Békássy családról nevezték el.

Pontosan nem lehet tudni, mióta él ember a mai Békás területén. Régészeti leletek a Római-korból és az Árpád-korból is kerültek elő. A település története összefonódik a Békássy család történetével. A község a középkortól kezdve 600 éven át a Békássy család birtoka. A török korban fosztogatások és gyújtogatások történnek, a lakosságot adófizetésre kényszerítik. Ezért a falu többször elnéptelenedik. A XVII. század közepe jelenti a település történetében a mélypontot. A lakosság száma csökken és elszegényedik. A község a XVIII. században közbirtok lett, a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereztek birtokrészeket.

1768-ban a lakosság szabad vagy örökös jobbágyokból állt, római katolikus és református vallásúak voltak. Török András prédikátor 1769-es leírásából kiderül, a békási reformátusok megvették a Pázmándiak harangját. Nem lehet tudni, később mi lett vele, valószínűleg beleöntötték a mostani harangba. A XIX. század végén az evangélikusok kiváltak a református egyházból, és saját gyülekezetet hoztak létre.

A XIX. század első fele békésen telt, kivéve az 1831-ben és 1836-ban a faluba betörő kolerajárványt és az 1845-47-es aszályos időszakot.  A településen megjelenik a háromnyomásos gazdálkodás. Jó minőségű a termőtalaj, burgonyát és kukoricát kezdenek termeszteni. Juhokat és szarvasmarhákat legeltettek a falu határában.  A Bittva-patak áradásai ellen a folyómeder mélyítésével és vízelvezető árkok építésével védekeznek. Nehéz volt a jobbágyok élete. Szegénységük ellenére adózniuk kellet. Lovas kocsis fuvarozással és napszámmal egészítették ki alacsony fizetségüket. A településen élők szabadon halászhattak a Marcalban. Pápa piacán árulták fölösleges terményüket. A lakosság nehéz helyzetét súlyosbították a gyakori katonai beszállásolások.

Az 1848-as forradalmi rendeletek Békásra is eljutottak, köztük a jobbágyfelszabadítás. Elkezdték megszervezni a nemzetőrséget. Polgár József hadnagy volt a békási nemzetőrök parancsnoka. A szabadságharcban lelkiismeretesen részt vett Békássy Lajos és öccse, Békássy Gyula; valamint Hollán Ernő, aki az 1867-es kiegyezésben is aktívan részt vett.

A XX. század elején Vécsey Tamás tamás kapta meg a Békássy család birtokait.

Az 1945-ös földreformig Békás uradalmi falunak számított, kiszolgáltatva a nagybirtokosok akaratának. A lakosok között sok volt a szegény és a napszámos.

Az első világháborúban a békásiak szinte minden fronton harcoltak. Először a szerb, majd az orosz frontra vezényelték őket. 1915-ben az olasz fronton harcoltak, részt vettek az isonzói és doberdói csatában. Később a román harctéren küzdöttek.

Az 1919-es tanácsköztársaság lényeges változást nem hozott a falu életébe. 1912-ben a katolikusok iskolát építettek Békáson, 1914-ben kezdődött meg a tanítás, ahol a gyerekek egy tanteremben, 1-6. osztályos korig tanultak. Az 1948-as államosítás után a felső tagozatos gyerekek Mezőlakra kerültek. Az evangélikusok 1891-ben eldöntötték, iskolát építenek Mezőlakon, ahol 1893-ban kezdődött meg a tanítás. 1931-ben kötötték be a faluba az áramot.

1939-ben kezdődött a második világháború, ami szintén sok halottat követelt a gyengén felszerelt, nehéz körülmények között harcoló magyaroktól. 1943-ban a doni katasztrófa magyar áldozatai között is vannak békásiak. A német megszállás alatt a lakosság kénytelen volt katonákat elszállásolni. A frontvonal közeledtével a falu lakóit kényszermunkára kötelezték. A Vécsey család elhagyta kastélyát, nyugatra menekült. 1946. március 26-án vonultak be a szovjet csapatok Békásra. Kifosztották a békásiakat és a Vécsey-kastélyt, két békási lakost megöltek. Az orosz csapatok tovább vonulása jelentette a békásiak számára a háború végét. Mindkét világháború áldozatainak nevét őrzi egy emléktábla a katolikus haranglábban.

A lakosság újjászervezte a falu életét, igyekeztek a múlt borzalmait elfelejteni és a megélhetésüket biztosítani. 1945-ben Földigénylő Bizottság alakult, Vécsey Tamás szántóföldjeit szétosztották 70 család között. Az 1950-es években nehéz sorsa volt a szegényeknek. A kötelező állat- és terménybeszolgáltatások miatt alig maradt valamijük, szigorúan büntették, ha a beszolgáltatást nem teljesítették. A fiatalok politikai átnevelése céljából Kisalföldi Népfőiskola néven nyitottak közművelődési intézményt a Vécsey-kastélyban. Nem sokkal később be kellett zárni, mert nem működött az elképzelések szerint. Ezután a kastély 1950-57 között a Békási Állami gazdaságnak adott helyet.

Az 1956-os forradalmi eseményekben Békás lakossága is részt vett. A községben a tüntetők közül 13 fős forradalmi tanácsot választottak meg. Nemzetőrség nem alakult, de akartak fiatalokat toborozni a szovjetek ellen.

1959 fordulópontot jelentett a falu életében. Február 18-án megalakult a Szorgalom nevű tsz. Kevés szántóföld tartozott hozzá, megműveléséhez kezdetben nem voltak meg a feltételek. A munkaeszközök, gépek és a képzett munkaerő hiányát lelkiismeretes munkával pótolták a békásiak. A falu arculata kezdett átalakulni. Egyre több modern, sátortetős ház épült, új utcák nyíltak: Ady Endre és Deák Ferenc utca. 1962-ben egyesült a békási és a mezőlaki tsz, Mezőlaki Kinizsi Pál Tsz néven folytatta működését. A közös gazdaság egyre erősödött, elkezdődött a telephelyek szakosodása (pl. baromfitenyésztés). Hipó kiszerelő és cirokseprű készítő üzem is nyílt. A tsz 2008-ban szűnt meg végleg.

1960-ban a Vécsey-kastélyban nevelőotthon nyílt, alapító igazgatója Németh Mária. Kezdetben 50 óvodás korú gyermeket neveltek az otthonban. 1988-tól az intézmény mindkét nem széles korcsoportját befogadta. A kastély a békásiak foglalkoztatásában is nagy szerepet kapott. 1997-ben zárt be a nevelőotthon, azóta a kastély magántulajdonban van, állapota sajnos leromlott.

1990 óta saját polgármester és képviselőtestület irányítja Békást. Pálffy József volt a község első polgármestere, aki 2006-ig vezette a falut. A település az ő irányítása alatt sokat fejlődött. 2003-ra lett kész az új faluház, ahol orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal található. A könyvtár és művelődési ház épületét is felújították. Pálffy József nyugdíjba vonulását követően a 2006-os választások után Horváth János lett az új polgármester. Kezdeményezésére 2007-ben megalakult a Békás Jövőjéért Közhasznú Egyesület. A 15-20 fős csoport a falu szellemi és tárgyi értekeit igyekszik megőrizni, kapcsolatot tart fenn a lakók és a képviselők között. Segítségével készült el a közösségi tér, ahol játék- és sporteszközök várják a településen élő gyerekeket, fiatalokat. A falunapot is minden évben az egyesület szervezi. 2007-ben alakult meg a ma 12 fős asszonykórus.

2013-ban nyílt meg a Nemesgörzsönyi Közös Önkormányzati Hivatal. 2014 óta Farkasné Csendes Tímea a polgármester. Az ő nevéhez is számos felújítás fűződik, pl.:katolikus harangláb, kultúrház.

Felhasznált irodalom:

http://www.bekas.hu/index.php/cimlap/telepueles-toertenete

Farkasné Csendes Tímea: Békás. Pápa, 2017.

Kincses Bakonyalja / összeáll. Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

- Békássy ­– Vécsey-kastély: a Rákóczi utca elején található, az épületet angolpark veszi körül. Az 1857-es kataszteri térkép a hat hektáros parkot már jelöli, a kastélyt még nem. A kastélyt a Békássy család építtette az 1870-es években, késői klasszicista stílusban. Az 1920-as években, házasság révén a kastély átkerült a Vécsey család tulajdonába. A második világháború alatt, 1945-ben foglalta le a katonaság az épületet, a kastélyban közkatonákat szállásoltak el. A háború befejezése után a kastélyt államosították. 1948-ban Kisalföldi Népfőiskola néven közművelődési intézmény nyílt meg az épületben, ami később hamarosan be is zárt. 1950-57 között lett a Békási Állami Gazdaság központja. 1960-1997 között nevelőotthon működött a kastélyban. Az otthon bezárása után a kastély magántulajdonba került. Üresen áll, állapota leromlott.

- A kastélypark területén áll a Békássy és Vécsey család sírkápolnája. Békássy Mária építtette 1907-ben férje, Pongrácz Anzelm emlékére. Neogót stílusú, tetején huszártorony áll. Oltára fehérre festett, aranyozottan díszített. Az oltár szobra Máriát ábrázolja Jézussal. Kétoldalt két sorban három-három sírhely van. A legkorábbi koporsóhely Pongrácz Anzelmé (1907), a legújabb Vécsey Tamásé (1950).

- A Békássy-Hollán sírkápolna a község temetője mellett található. Neogótikus stílusban épült, a Békássy család tagjai mellett itt nyugszik Hollán Ernő. A kápolna belsejében a Mária-oltárral szemben négy pár pad van. baloldalt látható Békássy Ferenc császári és királyi kararás emlékműve.  

- Szűz Mária az Egyház Anyja római katolikus templom: az 1978-as papi tanácskozás kimondta, hogy a békási iskola kettős funkcióját (iskola és templom) meg kell szüntetni. A Mezőlaki Közös Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága kijelentette, hogy a hívő békási lakosság számára templomot kell építeni. 1978-ban meg is érkezett az építkezési engedély, 1979 tavaszán kezdődött a templomépítés. 1980-ban szentelte fel Paskai László püspök a békásiak új templomát.

- A templom belső falán látható a békáson született Szabó Imre emléktáblája. Szombathelyi megyéspüspök, tanár és író volt, az MTA tagja. Négy cikluson át volt országgyűlési képviselő. 1870-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. Emléktábláját 2015-ben avatta fel és szentelte meg Horváth Zsolt plébános.  

- A kastély mellett húzódó út szélén egy felirat nélküli kőkereszt áll. Valószínűleg a két világháború között állították. A temetői fakeresztet 2004-ben állították, amit Nagy Zoltán békási lakos faragott.

- A Rákóczi utcában, a faluház előtt álló, fakerítéssel körbevett katolikus harangláb építési ideje nem ismert. 1995-ben fejeződött be felújítása. A haranglábban található az I-II. világháború hőseinek emléktáblája.

- Az evangélikus harangláb építési ideje sem ismert. A harangláb szintén a Rákóczi utcában található, 1995-ben lett felújítva. Harangján a virágminta alatt olvashatóak a harangöntő adatai. A harang szép mintázatán szárnyas oroszlánok között látszik az ország dualizmus kori címere.

Felhasznált irodalom:

Farkasné Csendes Tímea: Békás. Pápa, 2017.

Kincses Bakonyalja / összeáll. Szabó Rita. Pápa, 2018.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. 11. kötet: Veszprém megye kastélyai és kúriái. Bp., 2012