Bakonyszücs Pápától 16 km-re keletre fekszik. A Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy csúcsa (707m) is a falu területén található. Bakonyszücs zsákfalu, a Zirc-Nagygyimót közötti útvonal bakonykoppányi leágazásáról érhető el. A falu határában folyik a Csángota ér.

A település nevének első említése 1249-ből való, az akkori oklevélben „Scelch” néven szerepel. 1348-ban „Seluch”, később „Swich” néven említik.  

Bakonyszücs területéről nem kerültek elő őskori, embertől származó régészeti leletek. Az ókorban illírek, később kelták, majd a rómaiak éltek a területen. A honfoglaló magyarok 900-ban érkeztek meg a Dunántúl területére. Az állattartó nomád népek számára a hegyvidéki terület nem volt alkalmas a letelepedésre, ezért kezdetekben a Bakony lakatlan volt. Koppány vezér csapatai a Veszprém melletti csatában vereséget szenvedtek. Ők menekültek a Bakony erdeibe, és telepedtek le ott. Erre utal a szomszéd falu, Bakonykoppány neve is. Lehetséges, hogy már eredetileg is Koppány birtoka volt ez a terület. Szücs falut a középkorban krakkói várjobbágyok lakják, majd egy ideig a bakonybéli bencés szerzetesek birtoka lesz. 1348-ban említik először az ugodi vár birtokaként a Chenig család tulajdonában, innentől a falu története összefonódik az ugodi vár történetével. Később a Garai, az enyingi Török, majd a Szapolyai család tulajdonában kerül. A török korban a Szapolyai családnak nagy szerepe volt a falu lerombolásában. Az ugodi várat Szapolyai István szerezte meg Szüccsel együtt. Fia, Szapolyai János a főszereplője a mohácsi vész utáni zavaros időszaknak. A válság oka a trónért folytatott harc. Szapolyai Jánost a Szentkoronával koronázták meg, viszont a királyválasztó gyűlést nem a nádor írta ki. Az ellenkirályt, Habsburg Ferdinándot szabályosan választották meg, viszont a Szentkorona Szapolyainál volt. Ezt a jogi csapdát Perényi Péter koronaőr szüntette meg, aki megszerezte Ferdinánd számára a Szentkoronát. Polgárháború alakult ki, győztese I. Ferdinánd volt, aki kiűzte Szapolyait a nyugati országrészből. A törökök segítségével azonban visszatért, és éveken át fosztogatta Szücsöt. Ezért a falu 200 évre elnéptelenedett. A törökök Szapolyai megsegítése ürügyén mélyen bevonulnak az országba. Az ország három részre szakadása után Szücs környéke nem volt biztonságos a törökök miatt, csak elszórtan éltek arrafelé emberek. Ebben a nehéz időszakban devecseri Choron András volt az ugodi vár tulajdonosa. A 17. század elején már unokája, gróf Nádasdy Tamás volt a tulajdonos. 1608-ban sikerült Ugodot újra benépesíteni, de a birtokhoz tartozó falvak betelepítése létszámhiány miatt még nem sikerült. Az ugodi várbirtokot Nádasdy halála után átmenetileg a Horvát család szerezte meg, majd Esterházy Miklós nádor lett a tulajdonos. Az Esterházyak alakították ki a Pápa-Devecser-ugodi uradalmakat. A török kiűzését megelőző 50 évben semmilyen gazdasági fejlődés nem alakult ki az uradalmakon. A törököktől való felszabadulás után a Habsburgok érdekei számítottak, csak a velük szimpatizáló családok tudtak érvényesülni. Ezért a Habsburgok elleni elégedetlenség egyre nőtt, a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett. 1711-es befejezése után kevés a magyar ember, ezért a földbirtokosok külföldi telepeseket próbáltak beköltöztetni földjeikre. A szomszéd falut, Bakonykoppányt harmadszorra sikerült betelepíteni. Az Esterházyak is németekkel telepítették be birtokaikat. 1736-37-ben telepítették be Bakonyszücsöt. Azért, hogy a frissen betelepülteket megtartsák, háromévi adómentességet és a szabad elvándorlás jogát is megkapták. A betelepítés sikeres volt, 1-2 év alatt megépültek házaik. 30 évvel később, 1762 tavaszán tűzvész tombolt a faluban, 37 ház égett le. Akkora volt veszteség, hogy egy évszázaddal később is csak 120 ház állt a faluban. Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete a szücsi jobbágyokat is érintette, mivel egységesítette a jobbágyok terheit. A falu fejlődésnek indult. Az 1746-ban összeállított fatemplom helyett 1786-ban Esterházy Károly püspök megépíttette a ma is látható barokk templomot. Az 1809-es napóleoni harcok és az azt követő szabadrablás elkerüli a falut. A Győr mellett szétvert nemesi sereg fosztogatta Bakonyszücsöt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei elkerülik a falut. Változást az 1948-as áprilisi törvények hoztak a jobbágyfalu életébe: úrbériség eltörlése,

jobbágyfelszabadítás, úriszék eltörlése, az ősiség megszüntetésével létrejövő közteherviselés. Ezek közül néhány már az elbukott szabadságharc után bevezetésre került, többségük azonban az 1867-es kiegyezés után érvényesült. A jobbágyok nehéz helyzete Bakonyszücsön mégsem javult. A birtokrendezés szabályai a hitbizományra nem vonatkoztak. Még 1935-ben is nyolcszor nagyobb volt a hitbizomány, mint a közbirtokok az Esterházy uradalomban. Társadalmi következményei károsak voltak, kevés volt a földbirtokos és sok a zsellér. Az apró birtokok nem tudták egy nagy család megélhetését biztosítani. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés nem érintette Bakonyszücsöt. A fejlesztések ipari jellegűek voltak, a falu azonban mezőgazdasági munkákra volt berendezkedve. A változást hozó földreform csak a II. világháború után valósult meg, de nem sokkal később már elkezdődött a téeszesítés. Sokan kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy a megélhetésüket biztosítsák. A falu az első világháborúban 25, a másodikban 29 katonáját vesztette el. Nevüket márványtábla őrzi a templom előtti emlékműben.

A II. világháború elvesztése után a német anyanyelvű lakosságot a kollektív bűnösség elve sújtotta. A kitelepítés kegyetlen és igazságtalan volt. A megtorlásban az egyik legjobban érintett falu Bakonyszücs. 20 család szenvedte el, ami a falu kb. egyharmada. Családostul telepítették ki, aki az 1941-es népszámláláson német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy a Volksbund tagja volt, esetleg más katonai egységben harcolt. Persze a német megszállás alatt kötelezően besoroztak minden német anyanyelvű hadköteles férfit. A kitelepítettek helyére szintén kitelepített felvidéki magyarokat költöztettek. Az együttélés nem voltbékés.

A téeszesítés nehézkesen ment. Az 1959-ben megalakult Bakonygyöngye Tsz 1961-ben egyesült a bakonykoppányi tsz-szel, így jött létre a Bakonyalja MgTsz. Mezőgazdasági főtevékenysége mellett melléküzemeket is nyitott, kihasználva a falu természet adta lehetőségeit. Foglakoztak mészégetéssel, mozaiklap gyártással, műmárvány készítéssel és

fafeldolgozással, később csontliszt gyártással, takarmány készítéssel, sőt még baromfitenyésztéssel is. A Bakonyalja Tsz 2006-ban szűnt meg.

A rendszerváltás utáni kárpótlási folyamatok nem segítették elő működőképes mezőgazdasági vállalkozások megalakulását. A szántóföldek többségét máig is bérbe adják, így azok nagyüzemi jellegű művelés alatt állnak. A szőlőhegyet gondosan művelik, ez meg is látszik a környék arculatán.  

A településen 2001-ig működött az iskola, azóta Ugodra járnak a tanuló gyerekek, az óvodások pedig Bakonykoppányba.  1989 óta működik a faluban a Daganatos betegek rehabilitációs lelki otthona.

Nevezetességek:

- a falu főutcáján, a Petőfi utcában áll a Nagyboldogasszony római katolikus templom. 1787-ben építtette Esterházy Károly egri püspök. Pauly Mihály pápai uradalmi építész tervezte.

- az egykori plébániaház szintén a Petőfi utcában, a templom mellett áll. A plébánia Ugodra költözése óta (1989) az épület a Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonaként üzemel. Küldetése: az egész ország területéről érkező daganatos és krónikus betegek lelki megsegítése.

- A Kálváriakápolna eredeti magja a honfoglalás korát idézi, valószínűleg Szent Gál tiszteletére emeleték. Újlaki József plébános kérése alapján, az Esterházy család anyagi támogatásával 1873-74-ben átépítették. 1930-ban volt az első komoly felújítás, Maár János plébános kezdeményezte. A falu lakói fizették, és a megvalósításán is ők dolgoztak. Utolsó felújítása 2002-ben volt, ekkortól látható a jelenlegi állapotában. A stációképek is ezen felújítás alatt kerültek a helyükre.

- út menti kápolna látható a falu határában, a Bakonykoppányba vezető út mellett. Építési ideje ismeretlen, a közelmúltban felújították.

- a katolikus lakosság körében hagyomány volt a keresztállítás. A faluban 7 kőkereszt látható.

Felhasznált irodalom:

Bakonyszücs rövid története

http://www.bakonyszucs.hu/tortenet/tortenet.html

Bakonyszücs Településképi Arculati Kézikönyv

https://drive.google.com/file/d/14PESJxrvR9w1oxLdNAWlNFGIsffCeHbE/edit

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.