Bakonyszentiván Pápától északkeletre 21 km-re fekszik. Meghatározóak az északi Bakonyalja dombjainak lankái és az itt elterülő erdők, valamint a dombok között megbújó rétek. A község legmagasabb pontja a 209 m magas Szőlőhegy.

A település nevének első írásos említése 1318-ból való. Az oklevélben „Sancto Iohanne” néven szerepel. 1480-ban „Zenthiwan” néven említik. 1902-ig „Szentiván” a neve. A község a templom védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta a nevét, akit a középkorban Ivánnak neveztek a magyarlakta területeken.

Egy 1330-as oklevél adataiból kiderül, Szentiván település a középkorban Zsörk és Rusztavanyola pusztákkal együtt a Szentiványi nemesi család tulajdonában volt. A XIII. századtól már biztosan megvolt a település temploma. Plébánosait 1480-ból, 1500-ból és 1501-ből említik írásos források. A település a török korban teljesen elpusztult, 200 éven át lakatlan puszta volt. 1702-ben a veszprémi püspök veszi meg, majd az Esterházy család tulajdonába kerül a Szentiván helyén elterülő puszta. Sertések tartására adták bérbe, 1705-ben a bérlők 25 Ft sertéstizedet adóztak.

Szentiván területére az Esterházy család 1744-ben telepített németeket. A betelepítés sikeréről Bittó József pápai tiszttartó számolt be 1748-ban. A falu lakói szinte mind katolikusok. 1770-ben mind a 36 egész telek lakott. A telekkel rendelkező jobbágyok földművelésből és állattenyésztésből éltek. Mellettük sokan voltak zsellérek, akik napszámban fát vágtak. A lakók terményeiket a pápai piacon árulták. Bakonyszentiváni régi családnevek: Földing, Vesztergom, Valdinger, Heizler, Harninger, Eigner, Veiler, Vizer, Holczinger, Sándl, Tficser, Vagenhoffer, Strommer, Mader, Mics, Stankovits, Radics.

Az 1857-es kataszteri térkép a falu összterületét 1862 katasztrális holdban határozza meg. A lakosság száma ekkor 638 fő. A XIX. század elején fejlődésnek indult a gazdaság, Sok lakó megélhetését biztosította az állattartás. Fontos szerepe volt a lótenyésztésnek, legalább 90 pár lófogat volt Szentiván faluban. A legtöbb csikót katonai célokra hasznosították. Szintén meghatározó volt a szarvasmarha tenyésztés. Minden háznál legalább két tehenet tartottak, a faluban összesen kb. 700 szarvasmarhát tartottak. Sertések tartásával is foglalkoztak, számuk elérte a 300-at. A nők baromfitartással foglalkoztak, sok tyúkot, libát, kacsát és kevés pulykát tartottak.

A település népessége a XIX. század közepéig emelkedett, utána lassú csökkenésnek indult, annak ellenére, hogy kedvező a birtokmegoszlás és a természetes szaporodás is megfelelő.

A XX. század elején sokan elhagyták a falut, nyugatra költöztek.

1935-ben Esterházy Tamás a 142 holdas birtokát több részletben bérbe adta. Ebben az időben a faluhoz tartozott: a Hangyálos tanya, a Kapcsándi malom és a Szakács malom külterület 15 lakóval. ma már ezek a területek lakatlanok.

Az 1941-es népszámláláson a község lakosságának 48%-a (275 fő) vallotta magát német anyanyelvűnek. A második világháború alatt 35 főt telepítettek át Németországba. A háború elvesztése után a Szövetséges hatalmak kimondták a kollektív bűnösség elvét, a német anyanyelvűek kitelepítése mellett döntöttek. 1948 tavaszán 128 főt vittek át németországi szovjet megszállási övezetbe. Aki tudta, később visszavásárolta a házát, de sajnos sokan nem élték túl a kitelepítést. Egykori házaikba felvidékről, Nógrád és Békés megyéből költöztettek be családokat. Később egy részük kiköltözött a faluból. A falu templomában márványtábla őrzi a kitelepített családok emlékét.

Napjainkban önálló községi önkormányzata van Bakonyszentivánnak, polgármestere Karvas János. Az önkormányzat tagja a Szentiváni Charta Országos Egyesületnek. Elődje 1995-ben alakult meg Szentiváni Szövetség néven. 2001 óta működik mai formájában, feladata a kulturális értékek megőrzése mellett az önkormányzatok szakmai munkájának elősegítése. A Szentiván nevű települések összetartozását jelképezi a Millenniumi Emléktábla és a Szentiváni Charta zászlaja.

A községben mobilposta működik. Orvos Pápateszérről jár át a községbe. Kisboltok és vendéglátóhelyek szolgálják ki helyben a lakókat. Iskola nincs, a gyerekek Pápateszérre járnak át tanulni. Egy óvodai csoport működik a faluban. Felújított könyvtár és művelődési ház elégíti ki a kulturális igényeket.

Felhasznált irodalom:

Bakonyszentiván Településképi Arculati kézikönyv

http://www.bakonyszentivan.hu/files/TAK/Bakonyszentivan_TAK_v%C3%A9lem%C3%A9nyez%C3%A9si%20anyag.pdf

http://info.bakonyszentivan.hu/

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016. 

https://schwaben.hu/telepulesek/bakonyszentivan

Bakonyszentiván látnivalói

- a Béke utca és a Rákóczi utca kereszteződésében, a faluközpontban áll a Keresztelő Szent János római katolikus templom. 1794-ben épült késő barokk stílusban. Építését gróf Esterházy Károly támogatta. Az 1970-es években felújították, megújult a homlokzat, a tetőszerkezet és a torony bádogozása. A 35 méter magas toronyba új harang került. A templom kápolnájában látható az altöttingi Szűzanya-szobor. Német telepesek hozták magukkal a híres bajor kegyhelyről, Altöttingből. A templom belsejében található fa feszületet kézzel faragták.

- a templom melletti leágazásnál található a német nemzetiség emlékköve.

- második világháborús emlékmű a templomkertben

- a csárdapusztai (Kossuth) kápolna a 18. században épült barokk stílusban. Bakonyság területén található, de története Bakonyszentivánhoz is köti. Török János építtette, valószínűleg sírkápolna lett volna, mivel alatta kripta húzódik. A kápolna tetejéből egy kicsiny fatorony emelkedik ki. 1994-ben újították fel.

- a Kálváriát a középkor végén elnéptelenedett Szentiván falu helyére építették. 1824-ben épült, egy háromkeresztes Golgota volt. 1874-ben bővítették, építtetője Tülmann Jánosné Radics Magdolna volt. 7 stációból áll, a kereszteket félköríves védőfal őrzi, kőkerítés veszi körül. Napjainkban elhagyatott, gondozásra szorul.

- keresztek, szobrok állnak a faluban, nemcsak vallási helyeken (pl. templom), hanem egyéb nevezetes helyszíneken (pl. falu széle, útkereszteződés) is.

Felhasznált irodalom:

Emlékhelyek Veszprém megyében / Bándi László főszerk. Veszprém, 1996.

http://info.bakonyszentivan.hu/telepulesunk-bakonyszentivan/a-telepules-tortenelme/

Bakonyszentiván Településképi Arculati Kézikönyv:

http://www.bakonyszentivan.hu/files/TAK/Bakonyszentivan_TAK_v%C3%A9lem%C3%A9nyez%C3%A9si%20anyag.pdf

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.