Emberek érkeznek az életünkbe. Egyesek maradnak, mások továbbállnak. Néhányukból építkezhetünk, de sokan le is rombolhatnak. Van, aki a barátunk lesz, van, aki az ellenségünk, a szerelmünk vagy éppen a megkínzónk.
Amikor Christian Davison betoppant az életembe, tudtam, hogy már semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen.
Elizabeth Ayersnek mindig is New York volt a nagy álma. Egész fiatalkorában azért dolgozott, hogy egyszer odajusson.
Christian Davisonnak – felkészülve, hogy egy napon folytassa az apja tevékenységét a jogi cégükben – egyetlen lehetősége volt: hogy jelentkezik a Columbia Egyetemre. Sosem vágyott másra egészen addig, míg tanulótársával le nem ült egy kávézó asztalához.
Christian akarta a lányt, de Elizabeth jobban ismerte őt annál, hogy átadja magát ennek az erős vágyakozásnak. Mégis kevés olyan dolog volt, ami távol tarthatta őt a fiútól.