08. Az ütközet továbbélése a szakirodalomban

Az ütközet továbbélése a szakirodalomban

Az ihászi ütközet története eddig sem volt ismeretlen a kutatók és a nagyközönség előtt. Először Wilhelm Ramming ezredes, Haynau vezérkari főnöke írta meg, a császári – királyi, illetve a magyar fősereg iratanyaga alapján.[90] Csak utalásszerűen említette a történteket Klapka György vezérőrnagy emlékiratainak első változatában.[91] Lényegében Ramming alap­ján foglalták össze a történteket az elkövetkező évtizedekben a szabadságharc történetírói.[92] Főleg az egyes résztvevő császári – királyi alakulatok összefoglaló jelentéseire, illetve Ramming munkájára támaszkodtak az osztrák ezredtörténetek írói.[93] Főleg a Kmety-hadosztály elszakadásával kapcsolatos felelősség kérdését boncolgatta Görgei Artúr testvére, Görgey István.[94]

Az ihászi ütközettel kapcsolatos magyar feldolgozásokban alapvető fordulatot hozott Kis Ernő munkássága, aki az ütközet első magyar szempontú leírását közölte a Vasárnapi Ujság, majd az ez alapján megjelenő Képes Folyóirat hasábjain.[95] Ezt követően levélben kereste meg az egyes résztvevőket, s így született meg önálló munkája az ütközet történetéről, amelyet aztán szinte szó szerint beleillesztett Kaposy Lucián pápai várostörténeti monográfiájába is.[96] Nagyjából az általa feltárt anyag nyomán foglalta össze a történteket Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc munkája.[97]

Röviden foglalkozott a történtekkel Király Iván a csornai ütközetről szóló önálló kiadványában.[98] Kmety egész dunántúli hadjáratát dolgozta fel Huszár János a Hadtörténelmi Levéltár anyaga alapján; az ihászi ütközet leírásánál Kmety és Schütte hadijelentését és Kis Ernő munkáját használta.[99] Az ütközet előzményeivel és következményeivel kapcsolatban igen hasznos anyagot közölt Andrássy Antal, aki egyben átfogó pályaképet is adott Kmetyről.[100] Főleg az ütközetben elesettek és megsebesültek sorsával foglalkozott H. Szabó Lajos Pápa város és környéke 1848-49-es történetéről írott munkájában.[101]

Jelen kötetünk tartalmazza a Kmety-hadosztály és a Gerstner-dandár felvonulására vonatkozó valamennyi jelentést, illetve a két fél vezérkarának a felvonulással kapcsolatos utasításait. Közöljük az ütközetre vonatkozó valamennyi ismert hadijelentést, valamint a kitüntetési előterjesztéseket és veszteséglistákat.

A kötetben közölt iratanyag egy része már eddig sem volt ismeretlen az olvasóközönség előtt. Kmety néhány jelentését, a Görgei–Klapka–Bayer–levélváltás darabjait Görgey István tette közzé.[102] Kmety és Schütte jelentését Huszár János közölte.[103] A Magyar Országos Levéltárban lévő Kmety-iratok egy részét 1981-ben Andrássy Antal közölte eredetiben, illetve Török Lehel nyugdíjas tanár és Dobai András levéltáros fordításában. A közlés azonban nem volt teljes, a német fordításokban pedig gyakori volt a katonai terminológiában való tájékozatlanságból fakadó félrefordítás.[104] A többi közölt irat egy részét, a Kmety és a VII. hadtest, illetve Klapka György közötti levélváltás darabjait jelen sorok írója tette közzé a Győr 1848-49-es hadtörténetét bemutató forráskiadványban, illetve Bőhm Jakab és Farkas Gyöngyi a szabadságharc katonai iratanyagából válogató kötetében.[105]

A kötet másik fő részét az ütközetre vonatkozó naplók és visszaemlékezések közlése alkotja. Magyar részről érthető módon több visszaemlékezés, mint hadijelentés maradt fenn a történtekről. Ezek egy részét Görgey István, Király Iván és Huszár János már használták, de kutatásaink során jó néhány kéziratban lévő visszaemlékezésre is bukkantunk. Ezek közül különösen értékes Kmety 1851-es visszaemlékezése, Üchtritz Emil – Görgey István által már használt – naplója.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazon közgyűjteményeknek, amelyek anyagában kutatva e kötetet összeállítottam. Így a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténelmi Levéltár, az Österreichische Natio­nal­­bib­li­othek, az Österreichische Staatsarchiv, Kriegsarchiv munkatár­sainak, s főként a kutatott anyagok referenseinek, F. Kiss Erzsébetnek, Künst­lerné Virág Évának, Nyulásziné Straub Évának, Lenkefi Ferencnek, Karl Rossa úrnak és Peter Brouczek udvari tanácsos úrnak, valamint a bécsi Kriegsarchivban működő magyar levéltári küldöttség munkatársainak, Czigány Istvánnak és Bonhardt Attilának. Bécsi kutatásaimat a Magyar Ösztöndíj Bizot­t­ság által 1998-ra adott kéthónapos ösztöndíj tette lehetővé.

Az iratokat eredetiben vagy magyar fordításban közöljük. A magyar nyelvű iratokat a tájnyelvi alakok megtartásával, de a jelenlegi helyesírási és központozási szabályok szerint tesszük közzé. A neveket – amennyiben ez megállapítható volt – az illető személy által használt alakban írjuk (Kmety, nem pedig Kmetty vagy Kmethy; Görgei Artúr, nem pedig Görgey; Schlik, nem pedig Schlick). A magyar katonai iratoknál mindig jelezzük, hogy az irat német nyelvű-e; a császári – királyi iratanyagnál ettől eltekintettünk, mert ez esetben mindegyik irat német nyelvű. A táblázatokat egységesítettük. A német iratokban torz alakban szereplő, de felismerhető magyar helységneveket a ma használatos alakban közöljük.

*

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet két olyan tanulmányra, amelyek a kézirat lezárása után kerültek a kezembe. Az egyik a pápai honvédkórház 1849-es történetét, a másik az ihászi ütközetnek a népi emlékezetben való tükröződését mutatja be. Mindkettő Huszár János munkája, s a Veszprém megyei honismereti tanulmányok XVII., 1998-ban meg­je­lent kötetében láttak napvilágot.


[90] Wilhelm Ramming 89., 92-94. o.

[91] Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. 109-110. o.

[92] Rüstow II. 154-155. o.; Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Bp., é. n. III. k. 197. o. (A munkának két második kiadása van, a másik 1871-es kiadású. A két szöveg megegyezik, a lapszámozás nem). Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848 és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1868. II. k. 196. o.; Gelich Rikhárd III. k. 619-620. o.; Breit József III. 85-86. o.; Rudolf Kiszling II. 185. o.

[93] Johann Strack 174. o.; Amon von Treuenfest 560-565. o.; Strobl von Ravelsberg 207-208. o.; Anton Dylewski 263-266. o.; Karl Blaha 33-37. o.

[94] Görgey István II. 648-658. o.; Görgey István: Görgey Arthur a számüzetésben 1849-1867. Bp., 1918. 191-202. o.

[95] Képes Folyóirat, 1889. VI. kötet. 686-688. o.

[96] Kis Ernő: A Pápa mellett fekvő Ihászi pusztán vívott 1849. június 27-i csatának emléke. Pápa, 1896.; uő: Az 1849. június 27-iki ihász ütközet és okirattára. (In:) Kaposy Lucián 101-115. o.

[97] Lipták Gábor – Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. 96-98. o.

[98] Király Iván 21-23. o.

[99] Huszár János 47-55. o.

[100] Andrássy Antal, 1981. 217-220., 229-232. o.

[101] H. Szabó Lajos 294., 309., 327-329. o.

[102] Görgey István II.

[103] Huszár János 53-54. o.

[104] Andrássy Antal, 1981.

[105] Hermann: Győr; Bőhm–Farkas–Csikány.