Árpád-kori új okmánytár II. kötet

Javítások és kiegészítések

II. kötet

17. fejezet:

Jegyzet: Ezen pápai bulla IX. Gergelynek ugyanazon napon kelt és Zibiszló boszniai bánhoz intézett egy másik bullájával függ össze, mely olvasható Fejérnél Cod. Dipl. IV. k. 1. r. 36. 1.

39. fejezet:

Jegyzet: E bőrhártyán kelt Meskó nemzetség metszett levelének hátirata ez: „Donacio Nycolay fily Zothmar in minori Corna existentis.” Másolta Horvát István. E Miklósnak a győri káptalan előtt kelt végrendelete Fejérnél: Cod. Dipl. IV. k. 1. r. 77. 1. olvasható. Érdy.

86. fejezet:

Jegyzet.A „Libri pactorum” czímű velenczei statuskönyvből I. köt. 174. 1.; hol ezen okmányról még a következőket olvassuk: „In membrana, bulla aurea rotunda pendens ex zona sericea; in facie ejus ab uno latere Rex in throno sedens tenens in dextra formam lilii, in sinistra formam crucis, circum se in circulo: † Bela Dei gratia Hungarie, Dalmatie, Chroatie, Rame, Servie, Lodomerie, Cumanie Rex –; in alia facie sculpta erat in medi figura unius vexilli relevati, in quo erat una crux longa habens per transversum duas lineas, et in circulo litteras talis tenoris: † Sigillum quarti Belae secundi Andreae Regis filii.” V. ö. Fejért Cod. Dipl. VII. köt. 4. r. 91. l.

88. fejezet:

Jegyzet. Ezen privilegium megerősíttetett V. István királytól 1272, és a velenczei kormánytól 1309. V. István privilegiumának eredetie őriztetik a bécsi cs. k. titkos levéltárban; az okmányok másolata pedig olvasható a „Copia de Commemoriali” czímű velenczei statuskönyvben V. k. 197–199. ll. V. ö. Fejért, Cod. Dipl. VII. k. 5. r. 166. és 267. ll.

116. fejezet:

Jegyzet. Eredetie iróhártyára van írva, töredezett kettős viaszpecséte az alul fölhajtott hártyáról vörös és fehér selyemről függ, és ugy látszik hasonló ahhoz, mely Pray (Syntagma de Sigillis. Tab. V. fig. 2.) munkájában látható. Nova villa a fönnebb olvasható II. Endre 1233. oklevelében Oyufoluu (Újfalu) néven hivatik. Zólyomban most is van Polona nevű hegy, de várának már semmi nyoma.

121. fejezet:

Jegyzet. Eredetie szép nagy bőrhártya, melynek alul fölhajtott hasadékaiból vörös és sárga selyemről a Pray (De Sigillis Tab. V. fig. 2.) munkájában nem híven rajzolt viaszpecsétnek most már csak közepe függ. Ha az itt eléforduló castrum Bulunduc, Bolondócz a trencsíni Beczkó várral ugyanaz: úgy alaptalan azon vélemény, hogy Beczkó máskép Bolondvár vagy Bolondócz nem régibb Zsigmond koránál, mint ezt már mások is észrevették.

141. fejezet:

Jegyzet. Eredetie bőrhártyára írott metszett levél, eltűnt pecséte az alul fölhajtott hártyáról függött.

A Mikó név annyi, mint Miklós, Nocolaus, és Katona Istvánnak azon véleménye el nem fogadható, hogy Mikó annyi, mint Michael. Ez azért figyelemre méltó, mivel a névtelen jegyző előszavában a P. és N. előbetük (Siglae) II. Béla (1131–1141) magyar király alatt és után élt Pálra, utóbb (1142–1148) Csanádi püspökre, és Mikóra (Nicolaus), utóbb (1149) kalocsai érsekre illenek leginkább. Ha e Pál jegyző 1141–1142. írta, vagy írni kezdette munkáját, úgy mondhatta magáról: „quondam bone memori gloriosissimi Bele regis Hungarie Notarius.” (Horvát István, a Szlavonokról: 66. 85. l.)

144. fejezet:

Jegyzet. Eredetie szép bőrhártya, melynek alól fölhajtott hasadékaiból vörös selyemről függő pecséte ugyanaz, mely réznyomatban a magyar történelmi tárban II. 23. látható. Szinte metszett levél.

147. fejezet:

Jegyzet. Eredetie bőrhártya, melynek alól fölhajtott hasadékaiból vörös és sárga fodrott selyemről függő pecséte hasonló ahhoz, mely Práy (De Sigillis, Tab. V. fig. 2.) munkájában látható, csakhogy szélei eltöredeztek.

152. fejezet:

Jegyzet. Eredetie bőrhártya s metszett levél, melynek alul fölhajtott hasadékaiból vörös és kék selyemről függő pecséte ugyanaz, mely réznyomatban a Magyar történelmi tárban II. 23. látható.

174. fejezet:

Jegyzet. Hártyán szépen írva. A nádornak kerek pecséte fehérveres selymen függ, körirata és czimere már ki nem vehető. A püspöknek tojásdad pecséte pedig sárgazöld selymen függ, jóval kisebb a nádorénál, czimere pásztorbotos püspököt ábrázol, körirata el nem olvasható. ľ Kiadta de hibákkal Fejér Cod. Dipl. IV. k. II. r. 329. l.

176. fejezet:

Jegyzet. Kis hártyaszeleten apró szép irással. A pecséttöredék veressárga selymen függ.

188. fejezet:

Jegyzet. Eredetie bőrhártya, melynek alul fölhajtott hasadékaiból vörös és zöld sodrott selyemről azon pecsét töredék függ, mely Pray (De Sigillis. Tab. V. fig. 2.) munkájában elég rosszul van lerajzolva. Magyarországban háromféle birtoki jog volt: 1. Örökbirtok (descensus, haereditas, allodium, predium), mely vagy osztályból, vagy királyi adományból, vagy a törvény rendeletéből eredett. 2. Ágbirtok (perpetuitas), vagy egyedül a felkérő utódira szoritott birtok. 3. Bérbirtok (feudum, arenda, ususfructus). A magyar feudum nem volt soha hűbér. (Atheneum. 1837. 4. I. félév. 43. sz. 336–3442.)