241. (69. g.) A raguzaiak Aszan Mihálylyal, a bolgárok czarjával, Uros István, szerbiai király ellen szövetkeznek. 1253.

(Tvrtkovity id. m. 16. l.; Safarik id. m. és oszt. 16. l.; Miklosich id. m. 35. l.)

365(Magyar forditás.)

Jézus Krisztus Urunk Istennek nevében Amen. Jézus Krisztus urunk megtestesedésének 1253. évének junius havában, szent Vid napján a 11. indictioban. Ezen oknál fogva legyen őszinte barátság, és legyen végrehajtva a szeretet őszinteségével, mely kezdettől fogva volt az egész bolgár és görög föld szent és dicsőségteljes birodalmának (uralkodója) Aszan János és Raguza érdemteljes városunk községe közt (s) a mint éltek jogosságban, és szeretetben és igazságban, növekedjék ez örök időig és teljesedjék. Régi időtől fogva kivánván neked, szent és Krisztus úrban hivő czarjának és egész Bolgárorszag önuralkodójának, Aszan Mihály úrnak, ki igazhitü és dicső császároktól születtél, és Marsili György, a dicsőségteljes velenczei doge parancsából Raguza városnak kenéze, s (annak) minden birái és tanácsosai, és Raguza érdemteljes városunknak egész községe, kisek és nagyok, Szent Czarságodnak régtől fogva hű barátai, kivánván Czarságodnak szeretetét bírni; Istenben és az isteni evangeliumban, és a szent szűz Mariaban az ő anyjában, és a tisztelt éltető keresztben, és Péter és Pál szent apostolokban, és Mark, Máté, Lukács és János boldogságos négy evangelistában, és Balázs, Lőrincz, Péter és Endre szent vértanu urakban és szenteinkben, és mindazon szentekben, kik az úr istennek; esküszünk és fogadjuk a te nagy (és) Szent Czarságodnak, hogy a hitetlen Uros király rosz tettét annak tartjuk; s testvéreit és nemzetségét, és mindazokat kik az ő földén élnek, és azokat is, kik az ő földén birnak, ha Szent Czarságodnak hűtlenei és ellenségei lesznek, szintúgy hűtlenei és ellenségei legyenek Raguza városunknak is; ha pedig a fenirottak közül valaki, vagy mindnyája Szent Czarságodat követnék, és dicsőségteljes Czarságod azokat barátságba fogadná, azok nekünk is barátaink legyenek. Ha pedig Uros vagy az ő nemzetségéből a fenirottaknak valamelyike Raguza városunknak ellensége lesz, az Szent Czarságodnak is legyen ellensége; ha pedig a fenirottaknak valamelyike barátja lesz Raguza városunknak, az legyen barátja Magas Czarságodnakis. S ha Isten segitségére lesz Szent Czarságodnak, (és sikerülend) Urost, közös ellenségünket, a szerb földből kiűzni; s (ha) az ő testvére Ulászló, és nemzetségök, vagy más főurak Raguza városában menedéket keresnének; mi azokat be ne fogadjuk, sem vagyonukat, sőt inkább hogy mi háborgatni fogjuk őket, mennyire kitelik tőlünk. S a te Szent Czarságod nélkülünk békességet ne kössön Urossal, s békesség nélkül minket el ne hagyjon; sőt hogy Szent Czarságoddal leszünk Uros, közös ellenségünk, és annak egész nemzetsége ellen, és mindenki ellen, ki utána találna lenni az ő trónján; s hogy háborunk és békességünk legyen irányukban közösen Szent Czarságod élete és a mi életünk folytáig. S Szent Czarságodnak segitségére leszünk tehetségünkhez képest tengeri vidéken, tengeren és szárazon; s ha Isten Szent Czarságodat segiti, és elfoglalod a rácz földet; s (ha) nekünk is kedvez Isten elfoglalni minden várokat és erődeket, melyek a tenger mellett vannak és Rátzországhoz tartoznak, mi azokat tehetségünkhez képest hűségesen és hátgondolat nélkül átadandjuk Szent Czarságodnak vagy annak, ki Szent Czarságod által (e végett) küldve lesz. S ha mi megtudjuk, hogy Szent Czarságod a szerb földre tört; mi is, bárkitől azt megtudjuk, e czélra készülünk legfelebb két hét alatt egész erőnkkel és hatalmunkkal, és elindulunk tengeren a tengermellék és szárazföld várai ellen, (minden) harcznéppel, mely azon időben Raguza városban lesz; és csak annyi embert hagyunk ott, mennyi szükséges lesz Raguza város védelmezésére. S ha Uros, vagy annak testvére Ulászló, vagy nemzetségéből valaki, vagy (valamely) főúr minket háboritani akarna vagy megháborítana; ellenök Szent Czarságod vejének, Péter sebastokratornak (trónörökösnek) emberei és kereskedői, ha Raguza városunkba jönnek, védve legyenek Raguzában, és midőn oda mennek, miként magok a raguzaiak. És maradjanak Raguzában akaratuk szerint; és rakják ki áruikat és adják el azokat, és kereskedjenek mentve minden adó alól és minden bántalom nélkül; és tőlök semmikép ne vétessék adó, sem a kapunál, sem a hidon, sem a réven, sem az uton; sőt vehessenek minden árut, melyre szükségök van, aranyt, ezüstet, 367szövedéket és aranyos kelmét, vagy mást, mi nekik tetszik; kivéve gabonát, melyet ők Raguza városból ki ne vigyjenek a kenéz engedelme nélkül, a ki akkor idő szerint a raguzai kenézségben lesz. Úgyszinte Raguza legdicsőbb város emberei és kereskedői, kik kereskedés végett Szent Czarságodnak, vagy Szent Czarságod vejének, Péter sebastokrator földére jönnének, szabadon kereskedhessenek, és adhassanak el minden árukat a fenírt földeken akaratuk szerint (és) minden bántalom nélkül; és rajtuk kereskedési vám és semmiféle adó nem fog vétetni, sem városban, sem vásárhelyen, sem falusi vásáron, sem a hidakon, sem a folyókon, sem az utakon; sőt szabadok lesznek, minden helyen, és maradjanak és járjanak akaratuk szerint, és térhessenek vissza; s védve és oltalmazva legyenek személyökben (testökben) és vagyonukban. S ha Szent Czarságodnak, vagy Szent Czarságod vejének, Péter sebastokratornak valamely embere vagy kereskedője a raguzai kenézségben meghalna, akár végrendelettel akár végrendelet nélkül, és ha nem lesz társa (druzsina), levonás nélkül a halottnak hagyatékáról készitünk leltárt; s midőn Szent Czarságod e végett levelet küldend, a halottnak vagyonát kiadjuk, és abból mit se vonunk le. Úgyszinte raguzai emberek és kereskedők halálozván Szent Czarságodnak földén, és a fenséges sebastokratornak, Péter úrnak földén, akár végrendelettel akár végrendelet nélkül, ha neki társa nem volna, a halottnak vagyona őriztessék Szent Czarságod részéről, hogy átadattassék annak, ki a fenirt meghaltnak vagyonáért a raguzai kenéz levelével küldetik. S ha Szent Czarságod vagy Péter fenseges sebastokrator embereinek valami jogügyben keresetük volna a raguzai kenézség bármelyik embere ellen; mi kötelesek legyünk, azoknak igazságot szolgáltatni (t. i. formaszerinti) perlekedés és adóztatás nélkül törvényünk szerint teljes igazságot; s úgyszinte legyen igazsága a mi embereinknek is Szent Czarságod és Péter sebastokrator (törvénye) szerint, bármiféle adóztatás és (formaszerinti) perlekedés nélkül. Semminemü kezességnek ne legyen helye köztünk és Szent Czarságod közt, míg igazság szerint nem hozatik ítélet. S ha Isten segitségére lesz Szent Czarságodnak, és elfoglalja a szerb földeket, legyen azokkal 368nekünk ugyanazon törvényünk, mely Raguza városunknak volt, s legyünk általában a szerb és tengervidéki földdel és városokkal azon törvényben, mely nekünk eddig volt velök a legutóbb befolyt tizenöt év alatt. S ha Isten segitségére lesz Szent Czarságodnak, és urává leszesz az egész szerb földnek, nehogy valamely rosz ember Szent Czarságod és városunk közt ellenségeskedést támasszon, sőt hogy a (kölcsönös) szeretet mindinkább megszilárduljon; meg akarjuk jelölni a földeket és falukat és birtokot, (melyek a mienk) száraz földen; a faluktól és birtoktól (melyek tieid); s azon földektől, és azon faluktól és birtoktól, melyek az úristen segitségével nem sokára hatalmad alá jutni és Nagyságodnak átadatni fognak. A fenirt ősi földeink és faluink és birtokunk pedig kezdődnek szent György templomától Epidaurus régi város felett, és terjednek szent Péter templomáig, és szent Péter templomától menve szent Pongrácz templomáig, és szent Pongrácz templomától, a mint a hegyek tartanak Belom felé és terjednek a malmakig, és a malmaktól, a mint a hegyek tartanak, melyek Zsrnovicza felé vonulnak; és ezen felül Vlascsiczáig, és Vlascsiczától, a mint a hegyek tartanak, melyek Sumet felett vannak, és Okáig vonulnak; és Oka túlsó oldalától, a mint a hegyek tartanak, melyek Rjeka felett vannak, és terjednek azon hegyekig melyek Korila felett vannak; és Korilától, a mint a hegyek tartanak, melyek Zatony, és Policza, és Orasácz felett vannak, és szent Tekla templomáig terjednek; s a mint a fenirt földek, falúk és birtok minden határai a fenirt hegyek magaslatától a tengerig lefelé elnyúlnak, az mind ősi birtokunk. S azon törvényt, mely a sóadóra nézve létezik a szerb király és Raguza város közt, Szent Czarságod is tartsa meg. S kérdés lévén minden sóról, mely árultatik, a rácz emberekre nézve a bevételnek felénél többet Szent Czarságod ne birjon, és annak másik felét birja a raguzai község, a mint ez volt a régi törvény idejében; és Szent Czarságod tartsa meg nekünk a régi törvényt. S kérdés lévén (még ez iránt), a Drina folyótól Narentáig sóadó ne vétessék más helyen, mint Raguzában. S ha Isten segiti Szent Czarságodat elfoglalni minden tengervidéki városokat, (a mikép) a mi anyaszentegyházunk minden (ottani) templomainknak anyja, tartassék az 369meg, a mi minden városokban megtartatott, vagy a szárazfölden, akár (legyen szó) püspökségről, akár kolostorokról, akár templomokról, akár papokról, akár más jogosítványról, mely neki (t. i. a szentegyháznak) volt régi időktől fogva, (s) legyen neki szabadsága, a mint megirva van régi privilegialis okmányokban. S mi, Raguza városunk egész községe, kisek és nagyok, tartozzunk esküvel kötelezni minden kenézet, ki idő szerint Raguzában lesz a velenzei dicső doge akaratánál fogva, midőn a kenezségi esküt leteszi, hogy tartsa meg ezen fogadást kenezsége idejéig. S ha mi megszegjük ezen esküt és ezen fogadást, úgy itéljen felettünk Isten ezen esküre nézve, ezen világon és a másikon; s nekünk és gyermekeinknek ne legyen bocsánat a magas római pápától mindörökig; s a fenirottakon kívűl, fogjuk teljesíteni azon lelkünk üdvével járó esküt, s azon tisztet és szolgálatot, mellyel tartozunk a doge úrnak és velenczei községnek, míg Szent Czarságod élete és a mi életünk tart. S hogy ezen fogadástétel és ezen irás annál nagyobb erővel birjon, le van pecsételve községi pecsétünkkel, és Marsigli György Raguza vársounk dicső kenézének pecsétével. Ezek pedig azoknak nevei, kik esküttek, hogy ezen fogadástétel szilárd és állandó legyen: dicső és főtekintetű Marsigli György, raguzai kenéz úr. Birák: Petrovity Bubagna, Lompridity Dobrona, Szlabity Foszkó, Bolacsity Máté, Krusity Paszkal. Tanácsnokok a kis tanácsból: Negomirity Jakab, Ranenity Dobroszlav, Ivanity Vukasz, Matevovity Péter, Sztilevity Margarit, Petronity Gergely. A tanács által megkeresve: Gudulity Grubessza, Pezsenity Mihály, Budacsity Tódor, Csernesity Kolenda, Volkevity Endre, Vitonity Cserne. Községi tanácsnokok: Mencsetity Demeter, Pikurarevity Palma, Lompinovity Kolenda. Községi ügyészek (prczi): Krusity Goiszlav, Bodanovity Zsuna Péter. Ranenity Zsun. Városi ügyészek: Picsinezsity Nikulicza, Szrecsity Péter. A szent istenanya vagyonának gondnokai: Gradity Paszkal, Proklecsity Bálint. Tanácsnokok a nagy tanácsból: Prodancsity Varszanko, Csimity Marin, Krusity Barbi, Mangerovity Péter, Hobuzsity Marin, Petrovity Ruszin, Csrnelovity Elek, Katuncsity Mihály, Dobroszlavity Vid, Lomprity Mengacsa, Getaldity Vid, Bincsulity Mihály, Bocsincsity Garvaz, Movrjesity Fülöp, Mainerevity Mihály, Gangulity 370Péter, Pezsinovity Bogdan, Kruszity Péter, Belesity Ruszin, Donatevity Máté, Pikurarevity Marin, Marnuch Kelemen, Pribavity Vazul, Bincsulity Marin, Bundity Petron, Donatevity Prugla, Szacsivavity Márton, Csrevity Endre, Mihoility Prugla, Karnizity Péter, Macsinevity Péter, Csiponity Paszkal, Pacsity Palma, Vilan Marin, Nariklity Balázs, Dobrovity Petron, Bocsincsity Damian, Csrevity Zsun, Zerzovity Zsun, Csankinity Balázs, Csakanity Péter, Vizolity Pologrin, Pobority Endre, Goiszlavity Endre, Boleszlavity Zsun, Barbority Vid, Veresztovity Máté, Raszity Máté, Picsinezsity Fülöp, Pikurarevity Zsun, Rozinovity Mihály, Maizsality kenéztől Pál, Benesity Endre, Martinuzsity Nikulicza, Vita Szoszen Csernetából, Bolcsvity Zsun, Gledity Zsun, Makszity Palma, Cselpa Marin, Czerevity Miklós, Ruszinovity Balázs, Tripun kenéztől György, Judas kenéztől Tripun, Lomprizsity, Movrjesk, Gamity Marin és Valicza, Boleszlavity Pál, Szilivjesztrovk Mihály, Szaracsity Pál, Markusity Mihály, Praszetity Bocsin, Kiszonity Marin.

S ezen egész íráshoz képest a raguzai kenéz és Raguza város egész községe részéről Gulerivity Márton bán, a raguzai kenéz úr és minden raguzai főurak akaratával, a gyülésre a haranggal harangozva, a mint a raguzai törvényben van, saját és az egész raguzai község lelkére ezen szerződés megtartását megerősitette és reá esküdött.