Polgári iskolai tanulmányait Kapuváron és Kanizsán kezdte, majd a székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolában fejezte be. Tanári diplomát a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kapott. Nevelői pályáját Turócszentmártonban kezdte, majd Gyergyószentmiklóson folytatta. Ezt követően a tapolcai Polgári Fiúiskolában kapott rajztanári állást. 1917-től a nyíregyházi, majd néhány év múlva a pápai tanítóképzőben nyert hasonló beosztást. 1923-ban tanítványai legjobb munkáiból kiállítást rendezett. Elmélyülten foglalkozott a rajzoktatás módszertani kérdéseivel. Erről két kultuszminiszteri elismerés tanúskodik.
Elismerésre méltó közéleti tevékenysége is. Számos helyi és országos társaságnak (Jókai Kör, Rajztanárok Országos Egyesülete) volt tagja. Nyugdíjazása (1936) után is hosszabb ideig tanított, illetve helyettesített. Nyaranta egykori diákjaival intenzív kapcsolatot tartott fenn keszthelyi villájában. 1947-ben Rákosligeten élt.
Irodalom: Tanítóképző értesítő 1936. 3-5.
Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.