Szülei halála után nevelését Pázmány Péter irányította. Először Grazban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. Itáliában tett hosszabb tanulmányutat, majd (a családi hagyományoknak megfelelően) állandó harcot folytatott a törökkel. 1647-ben horvát bánként a török elleni harcra nemzeti össze-fogást szervezett. 1655-ben az uralkodó megakadályozta nádorrá történő megválasztását. 1663. szeptember 9-én Külsővaton kikiáltották a török ellen induló hadak fővezérévé. Ebben az évben látványos sikert ért el az eszéki híd felégetésével.
A 17. századi magyar irodalom legnagyobb alakja. Szigeti veszedelem c. eposzában dédapjának állított emléket. Hadtudományi műveivel a hazai hadviselést akarta korszerűsíteni. 1664-ben, nem tisztázott körülmények között vadászbaleset áldozata lett. Külsővaton alumíniumöntvény mellszobor, Farkas Tibor alkotása, a Polgármesteri Hivatal falán tábla őrzi emlékét.
Művei: Zrínyinek minden munkái. (Szerk.: KAZINCZY Ferenc.) Pest, 1817. – Szigeti veszedelem. Pest, 1857. – Zrínyi Miklós összes művei. (Szerk.: CSAPODI Csaba, KLANICZAY Tibor.) Bp., 1958.
Irodalom: ARANY János: ~ és Tasso. Bp., 1859. = Összes művei. 10. Köt. Bp., 1962. – KIRÁLY György: ~ és a renaisance. Bp., 1920. – KLANICZAY Tibor: ~. 2. átd. kiad. Bp., 1964. – PERJÉS Géza: ~ és kora. Bp., 1965. – KOVÁCS Sándor Iván: Koboz és virginál. Békéscsaba, 1990. – KOVÁCS Sándor Iván: Gróf ~ Veszprém vármegyében. = ÚH.,, 1990. 3. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.