Erdélyi József

1907-ig Árgyelán József néven ismert. A két háború között gyakran tartózkodott Pápán, ahova a felesége révén rokoni szálak fűzték. Ebben az időben verseskötetei is jelentek meg itt. A városnak és környékének több versében is emléket állít. Petőfi és a népművészet egyszerű formáit tölti meg modern tartalommal. Lázadása jobboldalra sodorta, 1947-ben elítélték, s csak 1954-től kapcsolódott be újra az irodalmi életbe.

M.űvei: Az utolsó királysas. Pápa, 1928. – Kökényvirág. Pápa, 1930. – Tarka toll. 1931. – Téli rapszódia és három mese. 1934. – Csipkebokor. (vál. v.) 1919–1945. Bp., 1955. – Visszatérés. Új versek. 1945–1954. Bp., 1954. – Aranylakodalom. Öt évtized válogatott versei. Bp., 1972.

Irodalom: HATVANY Lajos: ~. = Irodalmi tanulmányok. Bp., 1960. – ILLYÉS Gyula: A tárgyilagosság lírája. = Ingyen lakoma. Bp., 1964. – FODOR András: ~fel Pápán. = ÚH.,, 1995. 2. sz. – ILLÉS Jenő: Egy utazás emléke. = ÚH.,, 1995. 2. sz. – KUTASI KOVÁCS Lajos: ~ Veszprémben. = ÚH.,, 1995. 5–6. sz.

Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.

Születési dátum
Születési hely
Újbátorpuszta
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Budapest
Foglalkozás
költő