Pápán (1856-60-ig) a bencéseknél és Győrben tanult. 1860-ban, az iskola zászlószentelésén, özv. Batthyány Lajosné jelenlétében verset szavalt. Jogot Pesten és Bécsben hallgatott, utána bírósági fogalmazó, később a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. A főrendiháznak 1913 és 1919 között, a felsőháznak 1927-től volt tagja. Az MTA-nak 1886-ban levelező-, 1900-ban rendes tagja, 1922-től 1925-ig alelnöke. Akadémiai székfoglalójával, amelynek címe: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában, nagy feltűnést keltett. A politika- és alkotmányelméletnek konzervatív felfogású, de magas színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.
Művei: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyába. Bp., 1877. – Újkori alkotmányok. 1–2. Köt. Bp., 1884–1888. – A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp., 1885. – Politika. 1. Alkotmánytan. Bp., 1894.; 2. Közigazgatástan. Bp., 1905. – A rendőrség természete és állása szabad államban. Bp., 1901. – Báró Eötvös József államelmélete és a külföldi kritika. Bp., 1908. – Van-e magyar társadalom, nincs. Bp., 1927. – Hatvan év tudományos mozgalmai között. 1–2. Köt. Bp., 1928; 1935.
Irodalom: Veszprémmegyei fejek. Vp., 1929. – BERZEVICZY Albert: ~ ig. és t. tag emlékezete. 1–3. r. Bp., 1935. (MTA emlékbeszédek. 22. Köt. 10. Füz.) – Szabó Imre: A burzsuá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bp., 1955. – GAÁL.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
