Tildy Zoltán és Viktor János apóstársa. Tanult Vácott, Kunszentmiklóson és Kecskeméten. Pápán és Bázelben teológiai tanulmányokat folytatott. Először vidéken (Salgótarjánban, Dunabogdányban, majd Pécelen) lelkész. 1926-tól a Hit és szolgálat főtitkáraként utazó lelkész. 1930-tól Budapesten ref. lelkész. Szervezte az üldözöttek mentő szolgálatát, prédikációiban is síkraszállt az elkövetett jogsértések orvoslása érdekében.
A háború után egy ideig minisztériumi államtitkár. Sokat tett az egyház és az állam közötti megegyezés érdekében. 1948-tól a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke, a ref. konvent és a zsinat elnöke. A Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagja, az egyházi békemozgalom vezető személyisége volt. 1928-tól 1933-ig a Református Figyelőt, 1923 és 1944 között a Református Igehirdetőt szerkesztette.
Művei: Egy föld nélküli nagyhatalom. Bp., 1927. – Az igazi imádság. Bp., l934. – Boldogok. Bp., 1935. – Látni akarjuk Jézust. Bp., 1938. – Dicsőség Istene. Bp., 1941. – A magyar protestantizmus a zsidóüldözések ellen. Bp., 1945. – Két ítélet között. Bp., 1947.
Irodalom: SZENES Sándor: Befejezetlen múlt. Keresztények és zsidók, sorsok. Beszélgetések. Bp., 1986. – Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp. 1994.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.