Szabó Mihály (Szabó Lajos Mihály, G. Szabó Mihály, Gáborjáni Szabó Mihály)

Szülei: Gáborjáni Szabó Lőrinc református lelkész, Baráth Terézia.

Nős, első felesége Szabó Ilona Hermina, második felesége Sáfár Eszter tanítónő.

Gyermekei: Szende Délibáb (meghalt), Szende Enikő, Gyöngyvér Emese, Botond Kéve (meghalt), Szabolcs Bendegúz, Botond Lehel, Csaba Koppány.

A gimnázium alsó osztályait Szatmáron, a felső osztályokat és a teológiát Debrecenben végezte. Két évig nevelő volt a Degenfeld grófi családnál, majd segédlelkész Füzesgyarmaton, Szentesen, Kőrösladányban és 1897-től 1905-ig Mezőlakon szolgált rendes lelkészként. 1905 októberétől 1918 őszéig Tiszabecsre került lelkésznek és nevelő volt Tisza grófi családnál. Pályájának kétségtelenül ez volt a legjelentősebb szakasza. 1908 és 1918 között minden nyári vakációját nála töltötte unokaöccse, a diák Szabó Lőrinc, aki később Tücsökzene című verses önéletrajzának sok darabjában megörökítette a nagybácsi alakját.1918 őszén rövid időre Szatmárra költözött, majd 1920-tól haláláig a Szatmár megyei Csaholcon lelkészkedett. 1937-1942 között a szatmári egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. Az irodalom iránti erős vonzalma egész életén át végig kísérte. Gimnazista korában Horatius egyik ódájának alexandrin-verses fordításával tűnt ki, többször nyert első díjat a Csokonai Kör és a főiskolai Péczely alapítvány irodalmi pályázatán. Gimnazistaként „Horváth István egyetemi tanár rajongó magyar élete és jellemrajza" címen írt tanulmányt. Később is szorgalmasan dolgozott különféle egyházi és polgári lapokba. írásai jelentek meg a Debreceni Protestáns Lapban, a Dunántúli Protestáns Lapban, a Magyar Szóban, a Nagybánya és Vidékében, a Néptanítók Lapjában, a Debreceni Újságban stb. Egy kényes ügy című röpiratáról Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című műve is megemlékezik. 1936-ban jelent meg: Őseredetű Magyar Személynevek Tára című munkája. 1941-ben a Gyóni Géza Országos Irodalmi Társaság is tagjává választotta. Nyomtatásban megjelent műveinél is sokkal többet árulnak el róla kéziratban fennmaradt naplói, feljegyzései. Különösen Tiszabecsei homokszemek című testes füzete, amely remek megfigyeléseken alapuló anekdotikus történeteket és pompásan megrajzolt népi jellem képeket tartalmaz. Idős korában is érdeklődött a társadalmi kérdések iránt. A harmincas évek végén rokonszenvvel támogatta a kibontakozó népfőiskolai mozgalmat. Az ő kezdeményezésére jött létre 1940-ben az ököritói népfőiskola. Ennek révén Móricz Zsigmonddal is kapcsolatba került. Erős fogékonyság élt benne a szociális problémák iránt. - Munkái: 1. Beköszöntő egyházi beszéd elő- és utóimádsággal. Írta s 1899. jan. 22-én a mezőlaki helvét hitvallású templomban elmondta. Pápa, 1899. — 2. Szenczi Molnár Albert (a Zsoltár-fordító) 1574— 1638. Budapest, 1904. (Koszorú 92.). — 3. Károlyi Gáspár. U. ott, 1904. (Koszorú 110.). — 4. Egy kényes ügy . . . Debrecen, 1905. Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. - 5. Őseredetű Magyar Személynevek Tára. Debrecen, 1936. - 6. Tiszabecsi homokszemek című néprajzi érdekességű feljegyzései és humoros sírfeliratokat tartalmazó terjedelmes gyűjteménye kéziratban maradt.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy. Budapest, 1909. - Irodalomtörténeti Közlemények, 1963.  67. évf. 4. az. p. 496-498. - Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996) p. 208. - Szerk. Fábián Sándor : Magyar városok és vármegyék monográfiája 28. Szatmár, Ugocsa és Bereg K. E. E. vármegyék 1924-1938 (Budapest, 1939)II. rész. Személyi adattár p. 98. - Szerk. Kránitz Zsolt : „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)Tatai Egyházmegye. p. 925-926.

Születési dátum
Születési hely
Méhtelek
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Csaholc
Foglalkozás
református lelkész, esperes