Spetykó Gáspár (Spetykó Gaspar Melchior Balthasar)

Szülei: Spetykó Antal gombkötő mester, Nagy Erzsébet.

Nős, felesége Szentiványi Anna.

A helybeli gimnázium VI. osztályát 1832-ben végezte; azután házi nevelő volt Csányon és Nagyfügeden (Heves megye), később Galgócon. Két évi nevelősködés után 1835. március 19.–én Szécsényben (Nógrád megye) a szent Ferenc-rend szerzetébe lépett, hol iskoláit is folytatva, a gimnázium VII. osztályából mint novícius tette le a vizsgát. 1836-ban a rendből kilépett. Elhagyatva, nyomorogva, egy ideig újra nevelősködött; majd 1837 telén szülővárosában visszavonulva élt; ekkor az ott működő Balla színtársulatához szegődött és a színésztársulattal 1838. januárjában Vidéki név alatt Gyöngyösről távozott és Kalózon (Fehér megye), 1839-ben Pesten és Jászberényben, 1840-ben Szabadkán és Egerben, 1841ben Pápán és Arácson (Zala megye) járt. Balog (Kis) János színtársulatával 1840-ben Egerben volt, hol a Peleskei Nótáriusban Baczur Gazsit személyesítette ; ebben a szerepében később mint műkedvelő többször is föllépett. 1841 őszén Egerben, már mint első éves jogász, Egervár ostroma című darabban Ujfalusi Sándor színtársulatánál műkedvelőként lépett fel; 1842-ben Bács Károly színtársulatánál ugyanott ugyanazt a főszerepet játszotta mint II. éves jogász. Azon évben joggyakorlatra lépett és 1845. szeptember 26.-án Pesten az ügyvédi vizsgát letette. Mint ügyvéd szülővárosában telepedett le, hol 1846. április 24.–én törvénykezési jegyző, 1848. április 24.-én városi ügyész lett, mely tisztét 1849. júliusig viselte. A szabadságharcban mint nemzetőr vett részt. Az 1849. május 14.-én tartott függetlenségi ünnepélynél az alkalmi feliratokat és verseket ő készítette. Hazafias tetteiért az absolut kormány 1852-ben az ügyvédségtől eltiltotta. Többszöri sikertelen folyamodása után 1858-ban ő felségéhez járult személyes kihallgatásra, hol a fejedelem megadta neki az ideiglenes ügyvédkedést akként: hogy köteles az újabb törvényekből vizsgát és esküt tenni; e vizsgát a pesti főtörvényszék előtt 1860. június 14—16.-án le is tette, s ügyvédi irodáját szabadon vezethette. Nagy pártolója volt a magyar zenének, s e célra 1858. októberében a gyöngyösi cigányokat «zene-társaság» cím alatt három évre egyesítette s részükre karmestert fogadott, az igazgatóságot pedig ő maga vállalta el. Ünnepélyek és estélyek alkalmával felolvasásokat és szavalatokat tartott. 1861-ben megalakította az első gyöngyösi műkedvelő társaságot, mely négy évi működése alatt enyhített az ínségesek sorsán. Kutatta Gyöngyös múltját is, s e célra érmeket és iratokat gyűjtött. Az írók és művészek körében többekkel állott barátságban, levelezett Vahot Imre, Beöthy László, Simonffy Kálmán, Sárosy Gyula és Zalárral. Meghalt 1865. október 17.-én Gyöngyösön. — A versírással már mint szerzetes foglalkozott, mikor néhány latin ás magyar egyházi éneket írt. Nevelősködése és színészkedése alatt pedig a Regélő és Honművészbe (1837—38), az Athenaeumba (1838), a Koszorúba (1839—40), a Nemzeti Almanachba (1841) több költeményt írt; jogász korában a Közleményeknek rendes versírója és belmunkatársa volt; másodéves jogász korában a Regélő Festi Divatlapba (1842) szini kritikákat írt ; Müller Gyula Nagy Naptárában (1856-ra) jelent meg Gyöngyös város ismertetése, 3 rajzzal; azután írt még költeményeket a Napkeletbe (1857-60), a M. Néplapba (1857), a Szépirod. Közlönybe (1858) és Sárosy «Az én albumom»-jába (1857). — Munkái: 1. Főméit. Nagy Károlyi gróf Károlyi Lajos úrnak, T. N. Nyitravármegye főispánjának tiszteletére, midőn f. 1845.-öd évi Májushó 26-án elnöki székét elfoglalná. Nagyszombat. (Költemény.) — 2. Gyöngy-virágok. Pest, 1854. (Költemények. Ism. Budapesti Hírlap 1855. 725. sz.) — 3. Kapás gazda. A gyöngyösi kapások sajátságos beszéd módja szerint. A Garay árvák javára 1854. évi febr. 22. napján rendezett táncvigalom alkalmára kinyomatta a gyöngyösi casinói egyesület. U. ott, 1854. — <*. Kazinczy Ferencz sírja fölött születése évszázados emlékünnepére írta és szavalta Avar. U. ott, 1860. — 5. Spetykó Gáspár összes költemenyei és prózai dolgozatai. Sajtó alá rendezte és kiadta ifj. Káplány József. Gyöngyös, 1883. (A költő életrajzával és tenynyomatú arcképével. Ism. Gyöngyös 27., 28. sz., Egyetértés 200. sz., Koszorú 31. 1.) — Kéziratban: Világosi kincsásók, színmű egy felv. — Álneve : Avar, jegye : Sp. G.
Fővárosi lapok 1865. 215. sz. — Ferenczy és Danielik, Magyar írók II. 286. 1. — Gyöngyös, 1878. 24., 25. sz. — Figyelő X. 1881. — Petrik Bibliogr. — Kiszlingstein Könyvészete. — Pallas Nagy Lexikona XV. 157. 1.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. Saád-Steinensis. Budapest, 1908.

Születési dátum
Születési hely
Gyöngyös
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Gyöngyös
Foglalkozás
ügyvéd, író, költő