Rácz Márton

Szülei: Rácz István, Markovits Júlia.

Nős, felesége Maár Kornélia.

Gyermekei: Gyermekei: Margit Mária 1882, Ferike Viktória 1883, Kornélia Mathild 1884, Mária 1885, Mária Berta 1886, Genovéva 1892., Balázs 1893., Gábor

A gimnázium alsó négy osztályát Kőszegen, az V.-től VIII.-ig  Szombathelyt végezte. A szombathelyi főgimnázium VI. osztályának önképzőkörében fizikai értekezésével a Horváth Boldizsár-féle pályadíjat nyerte el; ezen ifjúsági körnek később alelnöke lett. A magyar királyi posta szolgálatába állott és előbb Pápán volt postatiszt és a pápai általános ipartársulat titkára, jegyzője. 1888 április 30.-ától a zsolnai posta és távírda hivatal főnöke lett. Utána 1895-től magyar királyi posta- és távíró-főtiszt és hivatalvezető volt Makón (Csanád megye). Innét Aradra helyezték át 1903-ban.— Cikkeket írt 1875-ben a Vasmegyei Lapokba, a Keszthelybe, 1879-ben a Zalába és a Zalai Közlönybe. 1880-ban Bánfi szerkesztő visszalépése után, a nyomdatulajdonos felelőssége mellett (névtelenül) szerkesztette egy ideig a Magyar Vidéket Pápán. Társadalmi vezércikkei, versei s tárcái a nevezett lapokon kívül megjelentek a Hazánk, Pápai Lapok, Körmendi Híradó, Rábavidék, Délibáb. Vasmegyei Közlöny, Kőszeg és Vidéke, Veszprémi Független Hírlap című vidéki lapokban és a Dunántúli Naptárban sat. Tudósítója volt a Budapesti Hírlap, Függetlenség és Budapest című fővárosi politikai napilapoknak. — Álnevei s jegye: Kanizsai, Radius, L'étranger és Na-na. Önéletrajzi adatok.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. Popeszku-Rybay. Budapest, 1906.

 

Születési dátum
Születési hely
Körmend
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Arad
Foglalkozás
magyar királyi posta- és távírófőtiszt