A feltámadás boldog reményében itt nyugszik Harsányi Erzsike 1893–1911. Harsányi József 1897–1966.
Harsányi László 1899–1976 és felesége Rudnyák Ilona 1901–1986, fiuk dr. Harsányi Lehel 1931–2015.
Itt nyugszik Istenben boldogult özv. Tóth Ferencné szül. Szalay Friderika született Rábakeczölben 1842. máj. 16-án meghalt 1912. nov. 14-én. Jámbor özvegységének 6-ik évében az Isten irgalmából nyugodjék békében és az örök világosság fényeskedjék neki. Özv. Harsányi Sándorné 1868–1940. Emeltették a felejthetetlen szeretett jó édesanyának hálás gyermekei.
id. Harsányi László (Nemesszalók, 1899. március 26. – Budapest, 1976. szeptember 27.): kántortanító, karnagy.
Édesapja a falu néptanítója volt. Az ő pályáját követve a középiskola elvégzése után a Pápai Tanítóképzőben folytatta, 1919-ben Budán az Állami Tanítóképző Intézetben fejezte be tanulmányait. Részt vett az 1. világháborúban.
Munkáját Rábakecskéden kezdte 1919-ben, ahol 1923-ig tanított. 1923-ban Marcaltőre költözött, ahol 40 évig tanított a Római Katolikus Iskolában 1923-1948-ban, az Állami Általános Iskolában 1948-56-ban s közben az iskolaigazgatói teendőket is ellátta, egyben iskolai felügyelője volt a pápai esperesi kerületnek. 1955-ben leváltották az igazgatói posztról és beosztottként tanított 1963-ban történt nyugdíjazásáig.
Társadalom, közélet: népművelés, ifjúsági egylet és a dalárda vezetése, olvasókör szervezése, az 1930-as években szakmai iskolafelügyelő.
1923 őszén megalakította az Olvasókört. Ennek keretein belül létrejött az énekkar, mely 1925-ben Marcaltői Dalárda néven önálló egyesületté vált és tagja lett az Országos Dalosszövetségnek. A dalárda az 1950-es évek közepéig működött. Ez idő alatt számos találkozón vett részt, szerzett elismerést. Színdarabokat, népszínműveket tanított be. Népművelői tevékenységéért több alkalommal részesült elismerésben. Választmányi tagja volt a Veszprém vármegyei Népművelési Bizottságnak.
Díjak, kitüntetések: Főispáni, püspöki elismerő oklevelek.
Irodalom: H. Szabó Lajos: Emlékek a Marcaltői Dalárda életéből. Marcaltő, 1992.
Adatközlő: fia, dr. Harsányi László Budapest, 1999.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
A pápai járás pedagógusainak adattára, 1950-2000. Másoknak világítottak: Emlékezés a pápai járás egykori 300 pedagógusára. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 2005. - OSZK Gyászjelentések/
Dr. Harsányi Lehel (Marcaltő, 1931. március 28. – 2015. november 25.): agrármérnök.
Szülei: Harsányi László Lajos és Rudnyák Ilona.
Házastársa: Vajda Judit. Gyermekei: Judit (1959), Lehel (1962), Péter (1982).
Elemi iskoláit Marcaltőn, részben édesapja tanítványaként, a középiskolát Pápán, a bencés gimnáziumban végezte. Érettségi évében ((1949) az államosított iskolát már Türr István Gimnáziumnak hívták. Egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatta, 1955. februárjában kapta meg diplomáját.
Munkahelyei: 1955–59 Kerteskőn, majd Dióspusztán az angol telivér tenyésztésben dolgozott kilenc hónapot gyakornokként, majd főállattenyésztőként. 1959-ben a Naszály-Dunaalmási Dunavölgye Termelőszövetkezetben főagronómus. 1977-ben Kaposvárra ment, ahol az ottani Mezőgazdasági Főiskola keretében folytatta a munkát. Egy év múlva megalakult a Kaposfarm Kft., aminek igazgatója lett. A Kft. a húsmarha-tenyésztés és tartás szakmai ismeretein túl rendszerszervezői munkát is végzett. Ennek keretében technológiai segítséget nyújtott a tej-szarvasmarha tenyésztés és tartás technológiájára is. 1991-ben vonult nyugdíjba.
Mezőgazdasági doktori címét 1984-ben nyerte el.
Kitüntetések: 1961 Kiváló termelőszövetkezeti tag, 1970 Az NDK minisztere által adományozott elismerő oklevél, 1981 „Kiváló munkáért” miniszteri kitüntetés, 1986 Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1989 Nyisztor György emlékérem, 1997 FVM Miniszteri Diploma.
Fontosabb publikációk:
1971 - „Legelőből borjúhús” címmel a húshasznú szervasmarha termelőszövetkezetek közös vállalkozásának beszámolója.
1971–76 között – Kiadványok 500-1500 pld-ban, negyedévenként-félévenként. Ezen belül:
„A marhahústermelés HSZV rendszere”
„A hús- és tejhasznú szarvasmarhatenyésztő termelőszövetkezetek közös vállalkozásának beszámolója.”
„DÁLIA-Híradó” Negyedévenkénti képes beszámoló 50-60 oldalon.
A Kaposvári Mezőgazdaságtudományi Egyetem könyvtárában őrzik publikációs jegyzékeit, többek között 28, folyóiratokban megjelent cikkel.
Forrás: Dr. Harsányi László: Rendhagyó monográfia – Marcaltő, 2008.
