Hanauer Zoltánné 1866-1933, Hanauer István 1900-1950, Hanauer Jenő 1868-1950.
Hanauer Béla 1835. nov. 3. – 1901. nov. 3., Hanauer Zoltán 1866. nov. 29. – 1915. dec. 11., Hanauer Béláné Woita Erzsébet 1841. jún. 14. – 1916. dec. 7.
ifj. Hanauer Jenő: okl. gépészmérnök, ny. felsőipariskolai igazgató.
Annak a Hannauer Árpád Istvánnak a testvére, aki Pápa szülötteként egészen a Váci Püspöki székig jutott. A fáradhatatlan főpásztor két egyházmegyei zsinatot is tartott (1921, 1930). Hanauer Árpád István 1927-től a magyar parlament felsőháznak is tagja lett, ebben a tisztségben is próbált hatni.
Építő szolgálatának máig legkiemelkedőbb fejezete az, hogy a vészterhes időkben megszervezte számos lengyel menekült, s üldözött zsidóember védelmét, hogy anyagi hozzájárulásával fenntartotta a híres váci zsidó árvaházat. A hivatalosan a Lengyel Tiszti Árvák Háza név alatt számtalan zsidó gyermeknek nyújtott menedéket az intézmény.
Forrás: Elsősorban pápai Városbarát Egylet - OSZK Gyászjelentések.
Hanauer Béla: vaskereskedő.
Mint városi képviselő évtizedeken át szószólója volt minden oly terveknek, melyek Pápa városa jóllétét és fejlődését célozták. Ott láttuk őt minden közgyűlésen és sok életrevaló terv az ő erélyes fellépéseinek volt a megvalósulása. A fogyasztási adónak házilag való kezelése is az ő érdeme, amennyiben a hosszas vitára és ellenérvre, kinyilatkoztatta, hogy a házikezelésből eredő vesztességet hajlandó sajátjából fedezni.
Hosszú éveken át elnöke volt a pápai takarékpénztárnak és ebben a tisztességében felejthetetlen érdemeket szerzett magának nemcsak ezen intézet mintaszerű vezetésével, de alapvetője volt azon financiális műveleteknek, melyek oly virágzóvá és megbízhatóvá tették ezen intézetet.
Ezen sokoldalú tevékenysége mellett három cikluson át elnöke volt a szabadelvű pártnak és évek hosszú során át a római katolikus. hitközségnek világi feje volt. Mindkét állását lelkiismeretes pontosággal teljesítette és úgy mint pártelnök valamint hitközségielnök puritán jellemével, köztiszteletnek és közbecsülésnek örvendett.
Forrás: Pápai Közlöny, XI. évf., 1901. 45. sz. 3-4. p. - OSZK Gyászjelentések: Hanauer Béla, Hanauer Béláné.
Hanauer Zoltán: vaskereskedő:
Határozottan kiváló ember volt. dzsentlemen a szó szoros értelmében. Gavallériája fogalommá vált. Atyjától, az öreg Hanauer Bélától, aki nemcsak egy nagy vidéknek, nagy forgalmi körnek volt, a legtekintélyesebb vaskereskedője, hanem Pápa városának ugyancsak egyik legtiszteletreméltóbb polgára, a legelső pénzintézetnek éveken át vezérigazgatója, a katolikus hitközségnek ugyancsak huzamosabb időn át világi elnöke, mondom, atyjától nemcsak a jóhangzású nevet, a vagyont, a fényes céget, hanem a vezérszereplésre való egyéb tulajdonságot is örökölte. Igy történhetett, hogy már fiatal korában úgy a közügyek, mint a társadalom terén a szeniorok között foglalt helyet.
Ámbár alig van ága a közéleti tevékenységnek, melyben Hanauer Zoltán részt ne vett volna, mert, hogy egyebet ne mondjunk, már mint virilis jogon városatya jóformán minden bizottságnak tagja, és pedig, míg betegsége meg nem akadályozta, igen hűséges, sőt egyik-másik szakbizottságban, pl. a színügyi bizottságnak mondhatni határozottan értékes és lelkes tagja volt, mégis nem pusztán ebben merült ki működése.
A közügyeken kívül a felekezeti ügyeknek és az interkonfesszionális társadalmi ügyeknek áldozta fel szabad idejét. A pápai r. k. hitközségnek sok éven át előjárósági tagja volt, s mint ilyen ugyancsak megállta a helyét. Mikor a Pápai és Vidéki Kaszinó alakult (1907-ben), ezen új kaszinó élén Mihály Géza és Mikovinyi Ödön mellett Hanauer Zoltán állott mint igazgató.
Minket azonban különösen a mi körünk, a Pápai Katolikus Kör érdekében kifejtett buzgósága érdekel inkább és megörökítendőnek tartjuk, hogy Hanauer Zoltán ott állott a kör bölcsőjénél s már a köri élet első éveiben mint a vigalmi bizottság elnöke, számvizsgáló, választmányi tag hervadhatatlan érdemeket szerzett. Egyidőben 1899-től 1900-ig társelnöke is volt a körnek, melynek a legutóbbi évekig buzgó választmányi tagja maradt. Mikor betegség megakadályozta abban, hogy a gyűlésekre eljárjon, akkor saját kérésére helyét a választmányban mással töltötték ugyan be, de a halál gondolata, s ezt az életösztön sugallja; másik az otthonhagyott hitves és gyermek lelkének, erkölcsi világának, szellemi életének bizonytalan jövője s ezt az atyai szeretet, a férfiúi hűség táplálja benne. Ez utóbbi teher a nehezebb, a fájdalmasabb.
Forrás: Pápa és Vidéke, 10. évf., 1915. 51. sz. 1-2. p. - OSZK Gyászjelentések: Hanauer Zoltán, Hanauer István.
