Ugod
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Ugod Könyvtár
Ugod Könyvtár
Ugod Könyvtár
Ugod Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8564 Ugod, Kossuth u. 16.

Telefon: 06-89/353-303

E-mail: toth.geza0530@gmail.com 

Könyvtáros neve: Tóth Géza 

Nyitva tartás

Kedd: 17.00-20.00

Szombat: 17.00-20.00 

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés  
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

 

 

Zarah álma

Náray Tamás: Zarah álma

A nagysikerű Zarah trilógia (Zarah, Zarah öröksége) befejező kötete. ,,Nem az az ember lesz boldog, aki szerencsés, vagy a sorsa kegyes volt hozzá, hanem az, aki az életében egyikre sem szorult rá."  Arvin és Leonard, Carla és Andy fiai szépen cseperednek. Zarah-t felkavaró álmok gyötrik, melyek egyrészt különös egyezést mutatnak a valósággal, másrészt egy párhuzamos valóság körvonalai rajzolódnak ki belőlük... Lewinson tábornok meglepő nyomokra bukkan Andy halotti bizonyítványának felkutatása közben. A főhőssel közösen felgöngyölített szálak egy olyan házaspárhoz vezetnek, akik nem rendelkeznek semmiféle múlttal. Egy vidámnak induló gibraltári hajókiránduláson azonban ennél is váratlanabb események történnek. Ezek pedig olyan lavinát indítanak el, ami alapjaiban változtatja meg a család életét.  ,,Amikor a holtak életre kelnek..."

Könyvtár épülete
A község története

Ugod község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben található. Pápától 11 km-re keletre fekszik.

A település környéke ősidők óta lakott. A falu első írásos említése 1287-ből való. Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette.

A Csák nemzetség utolsó tagja, Móric birtokait másodunokatestvérének, Péternek adta, aki továbbajándékozta a Kőszegi családnak. Ők a mindenkori királyi hatalom ellenségei voltak, ezért Károly Róbert 1319-ben hadjáratával megtörte hatalmukat, elvette az ugodi várat és a hozzá tartozó várrendszert. 1325 előtt az ugodi várbirtokot Csenig nevű hívének adományozta. A várbirtok egyre nőtt. Csenig Péter 1380 körül halt meg örökös nélkül. Ezért 1389-ben Zsigmond király a Garai családnak adományozta a birtokot. Később megkapták hozzá Pápa, Csesznek, Devecser várát is. Pártütés miatt Hunyadi Mátyás a várbirtokot elkobozta a Garaiaktól. 1473-ban enyingi Török Ambrusnak ajándékozta a várat, néhány év múlva a Szapolyai testvérekhez került. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai István fia, János az ugodi birtokot Matusinai Lászlónak adományozta. Később, I. Ferdinánd előretörésével az uralkodópárti Horváth János kapta meg. Ugodot ekkor (1527) említik először mezővárosként. A Pápát ostromló török sereg Ugodot is fosztogatta, de legnagyobb pusztítását Olaszfaluban végezte. Choron András 1532-ben szerezte meg a birtokrendszer egyik részét, majd 1539-ben a másikat. 1546-ban Ugod már lakatlan, 1552-ben örökli meg fia, Choron János. A törökök miatt Olaszfalu 1552-ben pusztul el, majd ezt követően Ugod is teljesen elnéptelenedett, az 1557-es összeírásban már nincs is feltüntetve. A 16. század második felére viszont már került őrség az ugodi várba. Choron Jánosnak nem voltak fiú örökösei, ezért a birtokokat Nádasdy Kristóf örökölte meg. Közben a várbirtok ismét elnéptelenedett. Fia, Nádasdy Tamás ismét benépesítette Ugodot. 1605-ben szabadságot adott a letelepedő, várban szolgálatot teljesítő jobbágyoknak. Nádasdy fiúörökös nélkül halt meg, így került Ugod a Horváth családhoz.

A 17. században Esterházy Miklós birtokába került. A falu lakói fokozatosan elvesztették a Nádasdy által biztosított kiváltságokat, ezért sokan elhagyták Ugodot. 1644 után a vár és katonái eltűnnek, Ugod visszasüllyed a jobbágyfalvak közé. Az Esterházyak erőszakosan térítették katolikus hitre a betelepüléskor még protestáns lakosság leszármazottait. Aki nem volt hajlandó változtatni hitén, egyszerűen kitelepítették. Ugod 1946-ig az Esterházyak kezében volt a pápai uradalom részeként. Közülük legjelentősebb Esterházy Károly volt, aki 1762-99 között egri püspök volt. Ő fejezte be a testvére, Esterházy Ferenc által megkezdett templom építését. A mai plébániaház elődjét is Esterházy Károly építtette.

A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel. A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetéssel foglalkoztak.  A 18. századból maradtak meg az ipari mészégetés első nyomai. A 20. század közepéig biztosította a lakók megélhetését. Több üveghuta is volt a településen.

Az 1902-ben átadott Pápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon 2007 márciusáig folyt személyszállítás. A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott. 1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt. A II. világháború 46 fő ugodi áldozatot követelt. 25 zsidót hurcoltak el, akik már soha nem tértek vissza. A háború után mezőgazdálkodásból élt a falu, kezdetben önállóan gazdálkodtak a családok, később termelőszövetkezetek alakultak. 1950-80 között új utcák épültek. A rendszerváltás után nagyobb pénzügyi önállóságot kapott a falu, 94-ben földgáz, 2001-ben szennyvízcsatorna hálózat épült. 

 

Nevezetes épületek, helyek, emlékek:

 

- nevezetességei közé tartozik a Szent Péter és Pál római katolikus templom: az egykori vár helyén, a vár köveiből épült, Esterházy Károly egri püspök építtette Fellner Jakabbal 1756-1759 között, barokk stílusban. A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Esterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.

- a plébánia előtt álló Pieta-szobor

- a kálváriát 1888-ban építették a templom köré

- 18 méteres kilátó áll a Szár-hegyen

- a 18. században, az akkori falu szélén található Vadkertben savanyúvíz forrás is megtalálható volt. Bolemann Lipót gyógyszerészmester 1823-as vizsgálatai után kiderült, a víznek gyógyhatása van. Cseresnyés Sándor pápai orvos könyvet is írt az ugodi víz gyógyhatásairól. A vízhozam növelésre érdekében Esterházy Miklós kutat fúratott. Ez volt az ország első artézi kútja. Egy másik, kénes vizű forrást, és még egy harmadik forrást is felfedeztek. Esterházy Károly létesített gyógyfürdőt, ő építtette a fürdőépületeket. A melléképületekben működött kocsma, étterem, kocsifészer és istálló is megtalálható volt. A főépület tánctermében mulatságokat szerveztek. 1870-ig üzemelt, majd vadászkastéllyá alakították át. Később a megalakult termelőszövetkezet központja lett. A forrásvizet 2007-ben bevizsgáltatták, ugyanolyan kiváló minőségű, mint 200 évvel ezelőtt.

- világháborús emlékmű található a temetőben

- Doba László őrnagy, pápai vadászpilóta emlékére az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület emlékművet állíttatott Ugod fő utcáján. Doba őrnagy 1964-ben vesztette életét, mikor egy MÍG 21-essel a földbe csapódott.

- a művelődési ház 1963-ban épült, 2012-ben felújították.

- a falumúzeumot egy volt lakóházból alakították ki.

- világháborús emlékmű áll a temetőben.

- millenniumi szobor áll a templom mellett.

 

Forrás:

Kincses Bakonyalja / összeáll.: Szabó Rita. Pápa, 2018.

Petrik Iván: A pápai járás településeinek első említései. Pápa, 2016.

Wenczel István, ifj.: Ugod község története

https://www.ugod.hu/tortenet/tortenet.html

Eseménynaptár

Víg Balázs mesemondó interaktív előadása (2023)

Mesteri Balázs: Cseppben a világ fotókiállítás (2023)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvtár története

Ugod Községi Könyvtár 2008 óta működik mozgókönyvtárként. Ez egy jól felszerelt, világos, tágas, 70 négyzetméteres, olvasósarokkal ellátott helyiség, mely a falu közepén a Művelődési Ház emeletén található. A könyvtár heti 2 nap, összesen 6 órában várja olvasóit.