Nagygyimót címer
Nagygyimót
Községi Könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely)
Könyvtár épülete
Nagygyimót Községi Könyvtár
Nagygyimót Községi Könyvtár
Nagygyimót Községi Könyvtár
Elérhetőség

Postai cím: 8551 Nagygyimót, Pápai u. 35.

Telefon: 0620/4351237

E-mail: kitti.meszi@gmail.com

Könyvtáros neve: Mészáros Kitti

Weboldal: https://www.facebook.com/Nagygyim%C3%B3t-K%C3%B6zs%C3%A9g-K%C3%B6nyvt%C3%A1ra-102129664786266/

Nyitva tartás

Kedd: 16.30-18.30 óráig

Szerda: 16.30-18.30 óráig

Vasárnap: 10.00-12.00 óráig

Keresés a katalógusban

Könyvtár szolgáltatásai
  • kölcsönzés
  • helybenhasználat
  • információszolgáltatás
  • helyismereti gyűjtemény
  • internethasználat
  • rendezvények
  • könyvtárközi kölcsönzés  
Előfizetett folyóiratok
Könyvajánló

Zarah álma

 

Náray Tamás: Zarah álma

A nagysikerű Zarah trilógia (Zarah, Zarah öröksége) befejező kötete. ,,Nem az az ember lesz boldog, aki szerencsés, vagy a sorsa kegyes volt hozzá, hanem az, aki az életében egyikre sem szorult rá."  Arvin és Leonard, Carla és Andy fiai szépen cseperednek. Zarah-t felkavaró álmok gyötrik, melyek egyrészt különös egyezést mutatnak a valósággal, másrészt egy párhuzamos valóság körvonalai rajzolódnak ki belőlük... Lewinson tábornok meglepő nyomokra bukkan Andy halotti bizonyítványának felkutatása közben. A főhőssel közösen felgöngyölített szálak egy olyan házaspárhoz vezetnek, akik nem rendelkeznek semmiféle múlttal. Egy vidámnak induló gibraltári hajókiránduláson azonban ennél is váratlanabb események történnek. Ezek pedig olyan lavinát indítanak el, ami alapjaiban változtatja meg a család életét.  ,,Amikor a holtak életre kelnek..."

Könyvtár épülete
A község története

Nagygyimót az Öreg-Bakony északi lejtőjének végén, Pápa várostól keletre 6 kilométer távolságra fekszik. Gyimót falunév régi magyar személynevünk megtartója. Első írott emlékét az a latin nyelvű oklevél őrzi, amelyet 1232-ben adtak ki annak alkalmával, hogy a „de Giumolt” Péter nevű, azaz Gyimolthról származó ispán szolgát vásárolt.

1255-ben a gyimóti földek birtokosa a váradi káptalan. A két szomszédos hely Gyimót és Béb között vitát váltott ki határukban húzódó területek hovatartozása, amelyet a győri káptalan 1260-ban úgy zár le, hogy a váradi káptalan és a bébi (Beeb) nemesek között a gyimóti föld peres ügyeiben korábban kiadott minden okiratot érvénytelenít. Ezt az írást követően közel kilencven évig a régi feljegyzések nem szólnak Gyimótról. 1348-tól kisebb megszakításokkal az 1430-as évekig gróf Amadé család kezén van Nagygyimót falu földjeivel együtt. 1358-ban Nagy Lajos király a gyimolthi birtokot a veszprémi káptalannak adományozza. 1361-ben azt írják, hogy Gyimolt falu (villa) határában jogtalanul elfoglalt földrészt, elfoglalói visszaadják eredeti tulajdonosának a váradi káptalannak. 1367-ben átírják azt a korábbi oklevelet, amely arról szól, hogy a váradi káptalan Gyimolth és Zenthmiklós birtokokat elcseréli. 1397-ben a gróf Amadé család leszármazottai a Marczaltőiek és a Lendvaiak Gymolthon fekvő birtokuknak korábbi oklevelekben bizonyított tulajdonjogát a maguk számára visszaállítják. 1437-ben Zsigmond király Gyimolth nevű birtokot Pápai Antal fiának Györgynek tulajdonába visszaadja, amiből az következik, hogy már korábban is a Pápai családé volt, csak ezt Garai László macsói bán valamely követelése fejében, vagy birtokterjeszkedési igénye folytán elfoglaltatta. 1424-ben a korábban egységes település bővülését, erősödését mutatja az, hogy két egymástól megkülönböztetett résszé, úgymint a nemesek által lakott Kis-Gyimoltra és a jobbágyok falujára Nagy-Gyimoltra különül. Kis-Gyimolt a török világ alatt pusztai állapotba került. Már 1628-ban is Gyimót falu rendelkezett pusztával, amelyet az 1750. évi felmérésben neveznek először Kis-gyimót helyett „Puszta-Gyimóth”-nak, és mint a falu határrészét jelölik meg vele. Pusztagyimótón található régi kastély épülete. 1460-ban a katolikus egyház Szent András temploma már fennáll. 1531-től a falura az 1638-ig tartó török világ súlyos megpróbáltatásai nehezednek. 1598-ban a helyi evangélikusok (lutheránusok) megalakítják egyházukat. 1618-ban a helvét vallású, református (kálvinista) gyülekezet anyaegyházzá alakul. 1531-től a devecseri Choron (Csoron), a századfordulón és az 1600-as évek elején a sümegi, majd palotai végül pápai várbíró, rovásoló Vizkelety, utána a sárvári Nádasdy és Balassa családok, és Gregoróczi Péter győri vicekapitány váltják egymást a gyimóti földek tulajdonosai sorában egészen 1626-ig, amikor is az Ugodi várhoz, és 1647-től pedig a Pápai vár birtokaihoz tartozik még 1696-ban is Gyimóth falu. Az 1700-as évek első felében a gróf Eszterházyak kezére kerül és náluk is marad egészen a második világháború végéig a gyimóti földek nagy részének birtokjoga. 1705-ben a helyi jobbágyok földbérük és egyéb pénzbeli adózásaik helyett is inkább robotolnak. Szolgáltatási terhük három fő részből állt: úgymint robotból, amely évenként 108 nap kézi erővel, vagy helyette 54 nap marhával teljesítendő munkát jelentett, másodszor a dézsmából, ez a termény kilencedének, később tizedének leadását írta elő a győri püspöknek (csak később tartozott a veszprémi püspökséghez), és harmadszor az adózásból, ennek egy részét pénzben a többit természetben fizethették (tűzifa, csirke, tyúk, tojás, vaj) a jobbágyok. 1750 körül végzett felmérés szerint a jobbágytelkek nagysága Gyimothon 2 228 504 hatlábos ölt (1393 kat. hold) tett ki, ami 43 egész telekből állt, és ebből csak 27 lakott. Egy jobbágytelek Gyimothon 25,5 k. hold szántóból és 6 hold rétből állt. A falunak ebben az időben egyetlen utcája van, ez a mai Kossuth utca és a Pápai utca felső része, helyi elnevezéssel a Főszeg és az Aszeg utcasora. A kúriákon három nemesi család élt. 1785-ben 577 a lakók száma, akik közül 19 nemes, 3 polgár, 49 földműves paraszt, 47 zsellér, 28 egyéb, 44 a polgár és földműves örökös, és 387 gyermek. 1828-ban is teljesen földművelő nép lakja: kézi iparát csupán két kovácsmester, egy takács (Vurum János) egy segéddel és egy inasával képviseli. Lakóházak száma ekkor 74, és bennük 573 lakó él. Puszta-Gyimóthon ebben az évben 10 házat és 79 lelket számlál a felmérés. 1777-ben az ágostai evangélikusok és a helvét reformátusok vegyes felekezetű egyházzá alakulnak, 1798-ban közös templomukat és iskolájukat megépítik. Gyimót, mint a „három torony faluja”, a három vallási felekezet példás egymás mellett élésének, kölcsönös tiszteletének termőhelyét jelenti, amit a jó gazda figyelmével, gondjával őriz a történelem próbatevő változásai között. Az itt élő három felekezetnek legnagyobb egyháztörténeti eseményei az 1800-as évek utolsó, az 1900-as évek első negyedére esnek.

A falu közössége a legsúlyosabb tűzeseteinek időszakát is ekkor élte át. 1863-ban az évszázad legszárazabb, legaszályosabb évének emlegetett esztendőben, a falu zsuppfedeles házainak legnagyobb része egy hatalmas tűzvészben leégett. Újjáépítésüket a lakók már cseréptetővel végezték el. 1868-ban egy újabb tűz pusztít, amelyben leég a protestánsok (evangélikusok és reformátusok) első 1798-ban épített temploma és iskolája, amely a Főszegi utca (ma Kossuth utca) keleti oldalán annak vége, felé, Érsek Ferencék portáján állott. 1782-ben a reformátusok új templomukat és iskolájukat tanítólakással együtt megépítik a mai helyén, a „Nagykút-utca” emelkedőjének fordulójában. 1872-ben felépítik új iskolaházukat az evangélikusok Kovacsics Jánosék portáján és segítségével a mai Táncsics utca és Pápai utca sarkán, a gyülekezeti tagok támogatásával. 1876-ban felépül a római katolikus egyházközség jelenlegi, magasba ívelő széptornyú temploma a régi helyén, a dombtetőn, ahonnét, mint a falu legmagasabb őrhelye már messziről jelzi a település jól felismerhető irányát. A templomot Szent Móric tiszteletére és védelmében ajánlva szentelték fel. 1879-ben hivatalosan is szétválik, egymástól független lesz a két protestáns, lutheránus és kálvinista egyház, és a továbbiakban a Homokbödögei Anyaegyházakhoz (ev. és ref.) tartozó leányegyházak lesznek, napjainkban is azok. 1900-ban a reformátusok templomuk mai tornyát felépítik. Ma innen szól a falu legrégibb harangja, az 1865-ben öntött kisharang, amely átvészelte az 1868-as templomégést. 1902-ben elkészül Nagygyimót határán áthaladó pápa-bánhidai vasútvonal. Ettől kezdve a helyi lakosok egy része vasútnál nyer megélhetést, ahol elismert helytállásuknak biztos mércéje az, hogy a községben élő vasutas családok száma napjainkra elérte a 35-öt. 1909-ben az Ágostai Evangélikus Egyház, tagjainak nagy áldozatvállalásával felépíti a falu méltóságteljes építményének számító nagy templomát, valamint iskolaépületét és tanítólakását. 1910-ben régóta (tán 1723-tól) fennálló katolikus elemi népiskolát felújítják és egy tanteremmel bővítik. Ettől kezdve itt két tanerős lesz az iskolai oktatás.

1914-18-as első világháborúban 39 gyimóti, legtöbbjük az olasz harctereken (Doberdó, Isonzó) vesztette életét, akiknek 1930-ban hősi emlékművet emeltek a főtéren, amely az 1939-1945-ig tartó második világháború 23 fiatal hős áldozatának is őrzi örök emlékét az utókor nemzedékei előtt. Felavatva: 1990-ben.”

 

Eseménynaptár

Senye Ilona meseterápiás foglalkozás (2023)

Rosta Géza interaktív műsor gyerekeknek (2023)

Szarvaskör Egyesület kézműves foglalkozás (2023)

 

 

 

 

 

Könyvtár története

A község könyvtára a falu központjában lévő Művelődési Házban várja az érdeklődőket, olvasókat. A könyvtártábla az utcafronton, jól látható helyen helyezkedik el. A könyvtárhelyiség nagysága a célnak megfelelő, bár a polcok telítettsége miatt szükséges lenne bővítésre. Tiszta, fűtött, a világítás megfelelő.  A könyvtár kialakítása barátságos, a berendezések megfelelőek. Nincsen külön polc az újságoknak, folyóiratoknak, viszont a hangdokumentumokat (DVD filmek, CD lemezek, hangoskönyv) üveges szekrényben tartják. A könyvtárból egy másik helyiség is nyílik, amit megbeszélésekre, a klubok tartására nyitják ki, és a könyvtári nyitva tartáskor az olvasáshoz, kutatómunkához megfelelőbb közeget biztosít, mint a könyvtár maga. Az állomány raktári rendben kialakított, betűcédulák segítik a tájékozódást.

Technikai berendezések, informatikai ellátottság:

A könyvtárban 1 számítógép található. A számítógépet a könyvtáros használja, de a látogatók internetezési igényeit is próbálja kielégíteni a lehetőségekhez mérten, és a munkáját nem hátráltatva.

Sajtócikkek a településről

Meseterápia/Polgár Bettina

Napló - 2022.11.16. - 78. évf. 267. sz. - p. 4.

 

Faluünnep avatóval : székelykáposztával nyerték meg a főzőversenyt

Napló - 2018.07.26. - 74. évf. 172. sz. - p. 16.

 

Falunapi program

Napló - 2018.07.19. - 74. évf. 166. sz. - p. 4. 

 

Éjszakai kaland előadásokkal / Polgár Bettina

Napló - 2018.06.27. - 74. évf. 147. sz. - p. 7.

 

Hagyományos szüreti vigasságot rendeztek / Polgár Bettina

Vasárnapi Napló - 2017.10.21. - 18. évf. 42. sz. - p. 5. 

 

Hídavató és kegytárgyak : újabb látnivalóval gazdagodott az egyre szépülő település / Laskovics Márió

Napló - 2017.08.05. - 73. évf. 181. sz. - p. 3. 

 

Falunapi mulatság hídavatóval / Laskovics Márió

Napló - 2017.07.29. - 73. évf. 175. sz. - p. 16.

 

Végigtáncolták az egész falut : vidám szüreti rendezvény felvonulással és vendéglátással / Laskovics Márió

Napló - 2016.09.28. - 72. évf. 228. sz. - p. 4.

 

Buborékfoci, fotótárlat : a falunapon kiállítás nyílt a helyiek régi fényképeiből / Laskovics Márió

Napló - 2016.08.09. - 72. évf. 186. sz. - p. 4. 

 

Bűnügyi regény egy exrendőrtől : sokan kíváncsiak voltak Rácz Gyula első könyvének bemutatójára / Polgár Szilárd

Napló - 2016.04.19. - 72. évf. 91. sz. - p. 4. 

 

A szüret ünnepe : szalmabála-fesztivált is rendeztek / Polgár Tibor

Napló - 2015.10.05. - 71. évf. 233. sz. - p. 4.

 

Mintaszerű kistelepülés : szívesen költöznek új lakók a Pápa melletti faluba / Polgár Tibor 

Napló - 2015.04.01. - 71. évf. 77. sz. - p. 1., 5.