Mihályháza község Veszprém megyében, a Pápai járásban található. A Pápai-síkság nyugati felén, a Kisalföld és a Kemeneshát találkozásánál helyezkedik el. Autóbusszal és vonattal is elérhető.

Nevét 1421-ben említették először Myhalhaza alakban. Ekkor kapta Zsigmond királytól Kocsi András királyi udvarnok érdemeiért a Veszprém megyében fekvő Mihályfalva (Keszegmihályfalva) nevű birtokot, mely előtte az örökös nélkül elhalt Keszeg Mihályé volt. Az első okleveles adat 1488-ban említi meg Myhalhaza néven, amikor Nádasdy Imre jószága, részben kuriálista nemesek (királyi vadászok)birtoka volt. 1563-ban Mihályháza, másként Alsó Nádasd, 1696-ben Nemes Mihályháza alakban fordul elő a falu neve. A török a községet lerombolta, s csak békésebb időben népesedett be újra. A török kivonulása után a főként mezőgazdasági  termelésből élő falu két részből állt: nemesi és paraszti településből. A szájhagyomány szerint a mai Mihályháza az elpusztult Csőg és Csobot községek helyén keletkezett.

A fiatalabb helységek közé tartozik, mert a –telke, -laka, -háza utótaggal alakult helységnevek az Anjou-korra jellemzőek, bár a 13. század elején szórványosan felbukkannak. A falu a XV. században vált ki Nádasd, közelebbről Alsónádasd területéből. A Nádasdyak és a kuriálista nemesek 1488-tól – az egész feudális koron át – folyamatosan urai a helységnek. A nemeseket 1696-ban királyi prédiálistáknak, más szóval királyi vadászoknak nevezték.

Kezdetben – a XVII. század elejéig – Nádasdyaké a nagyobb hatalom, s csak ezután került fokozatosan a kisnemesség kezébe. Az összeírások 1696-tól az egész falut nemesinek tüntették fel, ezért részére úrbéri tabella sem készült. A Nádasdyaknak háromszor kellett magukat nádori és királyi új adománnyal a birtokban megerősítetni. A köznemesi és szabadköltözésű nem nemesi lakosság jól megfért egymással.

A reformáció kezdetére nincs adatunk, de már 1652-ben volt templom, amit 1733-ban renováltak. 1652-ből maradt fenn egy Heroldt Balthazar által öntött (kép és kereszt nélküli) harang, mely 1866-ig megvolt (tűzvészben elolvadt). A török és kuruc háborúk idején az említett harang a Marcal iszapjába volt elrejtve. 1708-ban a németek felégették a falut, de a templom megmaradt.

A XVIII. században agrárfalu, lakói őstermelők. Állataikat bérben a tímai pusztán legeltették. Magyar falu 1773-ban, református lakossággal és egytanítós iskolával. A kizsákmányolt lakosság 1848-ban fellázadt urai ellen.

A XIX. században már nagy számú zsellérség, sok nincstelen mezőgazdasági munkás és cseléd élt a faluban. Ekkor telepedtek be a községbe az evangélikusuk, majd később a római katolikusok s nem sokkal később már izraelita lakosságot is számon tartottak.

A XX. században a lakosok már nem csak a mezőgazdaságban dolgoztak a lakosok. Az ipari munkások is megjelentek. Külterületein(Kistíma-puszta és Csög puszta) is élek lakók. 1928-ban Barátmajort Nyárádhoz csatolták. Az első világháború 47, a második világháború 30 áldozatot követelt a falutól. A település fejlődése a felszabadulást követő időszakban gyorsult meg. A rendszerváltás után újabb nagyléptékű beruházások történtek.

Mihályháza 2017-ben a felvidéki Csallóköznádasddal, 2019-ben az erdélyi Csíkszentmihállyal  testvértelepülési együttműködési megálapodást kötött.

Nevezetességek

Református templom

A gyülekezetnek  azonban  1779-ig csak oratóriuma volt. Az épület alapkövét 1779-ben rakták le, s már ebben az évben fel is szentelték. Tornyát órával 1814-ben építették hozzá, ami 1866-ban elpusztult. Helyette két újabb harangot szereztek be, toronyórát is, de azok 1898-ban újabb  tűzben megsemmisültek.  1902-ben a templom tetőzete égett le. A faluban pusztító tűzvészek során többször is megsérült az épület, de mindig helyreállították. A késő barokk templom 30 méteres magasságával kiemelkedik a környék templomai közül. Jelentősebb felújítási munkák zajlottak 1958-ban, 1979-ben és 1983-ban. Hatváltozatú orgonáját Országh Sándor építette 1910-ben. 1994-ben felújították. A templom főhomlokzatán 1925-ben az első világháború református hőseinek emlékére emléktáblát helyeztek el. Nagyharangját (Bocskai-harang) a háborúban hősi halált halt mihályháziak emlékére öntötte Szlezák László 1925-ben. Kisharangja (Jókai-harang) Jókai Mór születésének 100. évfordulóján készült ugyanott, ugyanakkor.

A második világháború hőseinek nevét őrző emléktáblát a falu főterén helyezték el 1991-ben.

2003-ban pedig kopjafa emlékművet állítottak a régi iskola és gyülekezet emlékére a református templom előtt.

Evangélikus harangláb

Az evangélikus templom 1836 és 1855 között épült. A tornyot 1847-ben építették hozzá. 1855-ben Győrből hoztak harangot, ekkor került sor a felszentelésre. Az 1898-as tűzvészben elpusztult az épület tornya és padlása, de 1899-ben helyreállították. 1902-ben ismét leégett a tetőzet. Ezt 1903-ban kijavították. 1910-ben megint harangot vásároltak. Ez a harang a háborús rekvirálások áldozatául esett. Helyette Sopronból 1925-ben másikat szereztek be. 1941-ben renoválták a templomot. 1950-ben, 1970-ben és 1994-ben felújították. Életveszélyes állapota miatt 2005-ben lebontották, helyére 2006-ban haranglábat emeltek. Templom híján imaház várja a hívőket, amit a visszakapott iskolaépületben alakítottak ki. Az imaházat és harangtornyot 2006-ban szentelték fel.

Katolikus templom

A kápolna méretű torony nélküli római katolikus templom 1960-ban épült. Egyhajós , előtetős épület. Titulusa Szent Mihály főangyal, historizáló főoltára felett azonban nem az ő alakja látható, hanem a tanító Krisztusé. A főangyal alakja az oldalfalon megfestett modern képen látszik. Ezzel szemben a másik oldalon három színes üvegablak: a két kisebb Szent István magyar királyt és Szent Józsefet, a középső nagy méretű Szűz Máriát ábrázolja szentek és angyalok között. Festett üvegablakai előtte a pápai Irgalmas rend kórházkápolnáját díszítették.

Források:

Nemesbüki András: Községeink története A-tól Z-ig. Veszprém : Veszprém Megye Idegenforgalmi Hivatal, 1986 p. 167-168.

„Az Úr csarnokai” : történelmi egyházak templomai Pápán és a Pápai járásban / [előszó Hudi József ; szöveg Mezei Zsolt ; fotó Szabó Rita]. Pápa : JMVK, 2017 p. 141-144.

http://www.refdunantul.hu

http://www.szombathely-lutheran.hu