Szemenyei Mihály

Tanulmányait Szombathelyt, Székesfehérvárt és Győrben végezte. A szabadságharc alatt honvéd volt; azután a VIII. gimnáziumi osztályból a pécsi papnövendékek közé fölvétetett. Misés pap lett 1854. augusztus 24.-én. Tíz évi káplánkodás után 1864-ben Nakon (Tolna megye) lett plébános, 1874-ben Regölyben (Tolna megye). Vallásos buzgalmában a kegyhelyeket kereste fel megfordult két ízben Lourdesben ; volt a Szentföldön, Rómában, Lorettóban. Paray le Monialban, Máriacellben s e helyek történetét népies füzetkékben bocsátotta közre. Pápai t. káplán volt. Regölyön árvaházat létesített.  — Költeményei Menyei név alatt a Kath. Lapokban, a Családi Lapokban és Tanodai Lapokban; egyházi beszédei a Pátkai gyűjteményében vannak. — Munkái: 1. Szenvedéshelyek. Böjti elmélkedések . . . Pécs. 1861. (2. kiadás. Budapest, 1882.). — 2. Szellemi fegyver. Missziók s más rendkívüli alkalmakra szánt egyházi beszédek. I. kötet. Pest, 1862. — 3. Gyász-miseénekek. Énekhangjegyekre alkalmazta és orgona kísérettel ellátta Kaposi György. Eger, 1876. — 4. Emlékkönyv a lourdesi magyar zarándoklatról 1881-ben ... 1882 (Wajdits Györgygyei.). — 5. Assisi vagyis szerafi szent Ferencz viselt dolgai. Nagykanizsa, 1882. (A Szent Család Kis Könyvtára. IV. ü. ott, 1894.). — 6. Róma, vagyis az örökváros nevezetességei. Budapest, 1883. — 7. Szent József tisztelete. Elmélkedések ... 2. kiadás. Nagykanizsa, 1884. (4. bővített kiadás: A szent család imakönyve. U. ott, 1893. Ism. Kath. Szemle. Ujabb kiadása. Budapest, 1895., 6. k. 1902., 7. kiadás. Pécs, 1905). — 8. Énektár . . . 1888. (Ism. Szépirod. Kert 24. sz.) — 9. Loretom, vagyis Szűz Mária názáreti háza Loretomban. 2. bőv. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1894. (A Szent Család Kis Könyvtára III.). — 10. A Szenvedő lelkek könyve. A hátrahagyottak vigasztalására és oktatására. Bpest, 1983. (A «Szent Család» naptárból). — 11. Palestina, vagyis a Szentföld leírása kereszt, szempontból. U. ott, (1896?) — 12. Mennyei hangok. Himnuszok, szent énekek .. . U. ott, 1897. — 13. Hunnia ezredéves öröme. Mária országának szent helyei és a magyar nemzet szentjei. A történelem alapján. Egyházi naptárral, ü. ott, 1897. — 14. Szent lélek galambja, vagyis a bérmálás szentsége. Pécs, 1900. — 15. Ki és mi a nazarenus ? Budapest, (1902?). — Szerkesztette Wajdits Gyulával a Szent Család Naptárát 1884-től névtelenül.
' Brüsztle, Recensio III. 897. I. — Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886 -1900. — Magyar Sión 1892. 712. 1. — Kiszlingstein Könyvészete. — Ambrus József, Paphonvédek Albuma. Nagykikinda. 1892. 129. 1. — M. Állam 1893. 207. sz. — M.. Könyvészet 1902., I905. — Alkotmány 1918. 49. sz.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy. Budapest, 1909.

Születési dátum
Születési hely
Nagymizdó
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Regöly
Foglalkozás
katolikus plébános