Irgalmas rendi nővérek sírkertje

Hely:
Kálvária temető
Felirat:

Itt nyugszik Huszár Alojzia Valéria Pauli Sz. Vincéről nevezett irgalmasnővér meghalt 1900. júl. 31-én életének 49-ik és sz. hivatásának 31-ik évében. Nyugodjék békében.

Simon Mária Krisztina Irgalmas nővér 1893-1967. Büchler Karitász.

Véninger Amália Alfréda irgalmas nővér 1890-1941.

Itt nyugszik Ersing Ágnes Hilda nővér élt 73 évet meghalt 1945. aug. 19.

Itt nyugszik Lakos Anna Szerafina 1876-1938. Meghalt 1938. január 13-án életének 63. Sz. hivatásának 42. évében. R. I. P.

Itt nyugszik Pandur Ágnes Laura Pauli Sz. Vincéről nevezett irgalmas nővér, meghalt 1936. dec. 23-án életének 72. Sz. hivatásának 51. évében. R. I. P.

Itt nyugszik Kovács Julianna Jozefa Pauli Sz. Vincéről nevezett irgalmasnővér meghalt 1935. dec. 1-én életének 58. Sz. hivatásának 48. évében. R. I. P.

Kovarczi Erzsébet Gabriella irg. nővér 1904-1976, Kovarczi Terézia Margit irg. nővér 1907–19. Adj uram örök nyugodalmat nekik.

Szabó Veronika Mária prokoria miasszonyunk kalocsai nővér 1903-1971, Füstös Emília irg. nőv. Nyugodjanak békében.

Hermann Mária Eugénia 1882-1910 R. I. P., Hódosi Ilona Janka 1899-1979. R. I. P.

Itt nyugszik Bertalanfy Sarolta Chantal Pauli Sz.Vincéről nevezett irg. nővér. Megh. 1913. júl. 22-én életének 39-ik, hivatásának 14-ik évében. R. I. P.

Itt nyugszik Korányi Ilona Gizella Pauli Sz.Vincéről nevezett Irgalmas Nővér. Meghalt 1929. aug. 26-án életének 58. sz. hivatásának 39. évében. R. I. P.

Itt nyugszik Farkas Vilma Klotild Pauli Sz. Vincéről nevezett Irgalmas Nővér. Meghalt 1930. okt. 9-én életének 29. sz. hivatásának 8. évében. R. I. P.

Itt nyugszik Schnébli Ilona Konzorcia Pauli Sz. Vincéről nevezett Irgalmas Nővér. Meghalt 1932. ápril. 11. életének 39. sz. hivatásának 21. évében. R. I. P.

Megjegyzés:

Az Irgalmas nővérek Társulata 1757 óta van Magyarországon. Ranolder János veszprémi megyés püspök 1866-ban telepítette a nővéreket Pápára a katolikus gyermekek iskoláztatása céljából. A lánytanulók számának növekedése miatt a Szentilonay ház kicsinek bizonyult ezért Ranolder János a Korona utcában új épületet építtetett számukra. Az épület folyamatos bővítésével 1902-ben lehetőség nyílt egy tanítónőképző intézet beindítására. Az intézet vezetésével Horváth István lelkészt bízták meg. Az első képesítő vizsga 1906-ban volt. Az intézet 1950-ben megszűnt.

Forrás: Szalai Antal: Pápai lexikon II.

 

Büchler Eleonóra Charitas (1877 – Pápa, 1940. január 23.): irgalmas nővér, magyar-történelem szakos középiskolai tanár.

Képesítését 1902-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. 1910-től nyugdíjazásáig, 1935-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében tanított.

Irodalom: Maráczi Margit: Charitas nővér (nekrológ) = Ranolder ért. 1940.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997.

 

Farkas Vilma Margit Klotild (1898 - Pápa, 1930. szeptember 09.): irgalmasrendi nővér, magyar történelem-földrajz szakos polgári iskolai tanár.

Szülei: Farkas János és Sántha Anna.

A budapesti Tanárképzőt 1922-ben végezte el. Haláláig a pápai Ranolder Intézet polgárijában tanított.

Irod.: Tóth Géza: Apácatemetés (Nekrológ) = Pápa és Vidéke 1930. szept. 21. • Ranolder ért. 1930/31.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő Tungli Gyula. Pápa, 1997. 

 

Ersing Ágnes Hilda (Balatonfüred, 1872. 03. 18. – Pápa, 1945. augusztus 19.): irgalmasnővér.

Szülei: Ersing György és Németh Zsuzsanna.

A pápai irgalmas nővérek leányiskolájába került 1937. december 09.

Forrás: Veszprém Megyei Levéltár

 

Füstös Emília (Pápa, 1879. november 06. – Pápa, 1941. február 6): irgalmasnővér, tanítónő.

Szülei: Füstös István és Keskeny Anna.

Gyermekeinknek áldozatos lelkű nevelőjét, tanítóját veszítettük el február 6-án este Füstös Emília irgalmas nővér személyében. Halála mély megdöbbenést váltott ki, hiszen sokan azt sem tudták róla, hogy beteg. Nem is csoda, a héten még iskolában volt. Szinte az utolsó percekig helyt állt munkakörében. Igazán elmondhatjuk róla: „A halál vette ki kezéből a fegyvert". Elvesztése, a városunk vesztesége, a miénk, a városunké volt. Életének és munkásságának legjavát nekünk adta. 1907 óta, mint elemiiskolai tanítónő nagy odaadással, kifogyhatatlan türelemmel nevelte leánykáinkat, ugyanez idő alatt szabad idejét, vasár- és ünnepnapjait az iskolából kikerült leányifjúságunknak áldozta, mint a Mária-társulat vezetője.
A megszakítás nélküli, másokért való munkában kifáradva találta az influenzajárvány, amit a szervezete már legyűrni nem tudott. Elérkezett tehát ahhoz a Mesterhez, akinek a szolgálatában dolgozott és aki az érte áldozott életért az örök életet adja viszonzásul.

Forrás: Pápa és Vidéke, 38. évf., 1941. 6. sz. 4. p.

 

Hermann Mária Eugénia (1882 – Pápa, 1910. szeptember 14.): irgalmasnővér, elemi iskolai tanítónő.

Szülei: Herman János és Varga Katalin.

Elemi iskolai tanítónő volt 1908 és 1910. között.

Mély gyász borult a helybeli irgalmasnővérek zárdájára s a zárda növendékeire, Eugénia nővér, a polgári leányiskola és tanítónőképző-intézet szeretett, derék rajztanárnője folyó hó 14-én, 28 éves korában visszaadta tiszta lelkét Teremtőjének. Korai halála őszinte részvétet keltett, mi folyó hó 16-án végbement temetésén megnyilatkozott. A szertartáson, melyet Kriszt Jenő esperes-plébános végzett káplánjai segédletével, megjelentek a bencés-székház, az irgalmas-székház, s a Ferenc-rendi székház összes tagjai s nagyszámú gyászoló közönség. A gyászkocsi előtt a Római Katolikus Elemi Leányiskola, Polgári Iskola és Tanítónőképző-intézet növendékei haladtak, a koporsót gyertyával kezükben az irgalmas nővérek követték. Mély megilletődöttséggel haladt a menet végig a városon a Kálvária-temetőbe, hol átadták Eugénia nővér földi maradványait az édes anyaföldnek.

Forrás: Pápai Hírlap, VII. évf., 1910. 38. sz. 5. p.

 

Korányi Gizella (Nyírbogdány, 1871. június 24. - Pápa, 1929. augusztus 26.): magyar-történelem szakos tanár.

Tanulmányait szülőhelyén, Veszprémben és Budapesten végezte. Kalocsán kapott tanári diplomát. 1890-ben lépett a pápai irgalmas nővérek társulatába. Először az elemi, majd a polgári iskolában tanított. Pedagógiai munkáját 1907-től a tanítóképzőben folytatta. Szociális és karitatív tevékenysége és nyelvtudása tette figyelemre méltó személyiséggé.

Irod.: Nemcsicsné Széptóth Mária: K. G. irgalmasnővér = Ranolder ért. 1929/30. 14-15.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997. 

 

Lakos Anna Szerafina (Lovászpatona, 1876. augusztus 2. – Pápa, 1938. január 13.): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan szakos középiskolai tanár.

Szülei: Lakos István kántortanító és Keszler Ottilia.

1904-ben szerzett tanári diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1910-35-ig a pápai Ranolder Intézet Tanítónőképzőjében és Polgári Iskolájában tanított.  

Irod.: Ranolder ért. 1910/43. • Sulyok Mária: Elhull a virág (nekrológ) = Mi Világunk 1936/4. sz.

Forrás: Pápai Pedagógus Lexikon. Főszerkesztő: Tungli Gyula. Pápa, 1997. 

 

Pandur Ágnes Laura (Marcali, 1865. április 5 – Pápa, 1936. december 23): irgalmasnővér, óvónő.

A pápai Irgalmas Nővérek zárdáját mélységes gyász érte, folyó hó 23 án váratlanul visszaadta lelkét teremtőjének Pandúr Ágnes Laura irgalmas nővér. Az elhunyt nővér 1865 ápr. 5-én született Marcaliban, mint irgalmas nővér kétszer volt Pápán, hol a város apraja, nagyja ismerte. Mint óvodás nővér sok gyermek nevelését segítette elő.

Forrás: Pápa és Vidéke, 33. évf., 1936. 52. sz. 6. p. 

 

Véninger Amália Alfréda (Csomaköz (Szatmár m.) 1889 – Pápa, 1941. március 19.): irgalmas nővér, tanítónő.    

Szülei: Véninger István és Vízer Mária.

Jelölt éveit Nagyváradon töltötte, működött Budapesten a Gyógyíthatatlan Betegek Irgalomházában, gondoskodó jóságát, szeretetét élvezhették a pozsonyi Árvaház növendékei. A megszállás után Vácra a Karolin Intézetbe, majd a budapesti Ranolder Intézetbe került.
Pápára a székesfehérvári Árvaházból 1939. március 14-én helyezték tartományi elöljárói. A két esztendő alatt, amit Pápán töltött, igen megszerették és igazán értékelték mindazok, akikkel érintkezett.                   

Forrás: Pápa és Vidéke, 38. évf., 1941. 12. sz. 2. p.