1847-ben szülei a német szó kedvéért Budára vitték, hol a II. normális osztályba vették föl. 1850ben Pápára ment a III. latin osztályba; itt végezte a gimnáziumi osztályokat kitűnő eredménnyel. Mint ügyes rajzoló és szépen író a gimnázium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanítóvá lett még tanuló korában. 1856-ban Pestre jött és az újonnan felállított egyesült protestáns papnevelőben hallgatta a teológiai előadásokat. 1859-ben bevégezte teológiai kurzusát, Pesten maradt és az ev. ref. egyházban tanító káplánul alkalmaztatott. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette s külföldre ment az utrechti egyetemre, hol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a teológiai előadásokat hallgatta, de Karsten filológustól a klasszika filológiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a francia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, másikát Párizsban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Majd visszajövet, Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta. Itthon Gángol János kilitii lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gimnázium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre (Fehér megye) ment helyettes lelkésznek, hol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivataloskodásának legszebb emléke a 10000 forintba került templom. 1874-ben Nagykőrösre ment tanárnak, hol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig a pedagógiából és bölcseletből ugyanott, 1879-ben tette le. 1884-ben Debrecenbe ment főgimnáziumi tanárnak s itt 1891 óta mint az akadémia bölcseleti tanára működött. — Cikkei a Protestáns Képes Naptárban (1859. Ha éhezik ellenséged, adj ennie); a Hazánk és a Külföldben (1870. Verebi ref. templom); a Székesfehérvárban (1875. A magas nőnevelés fontosságáról, 1876. Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra, 1877. Lelki állapotaink ismertető jeleiről); a Székesfehérvár és Vidékében (1875. A figyelemre szoktatás); a Pesti Naplóban (1876. szept. A történelem előtti idők); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1876. A középiskolai rendtartás); a Természettudományi Közlönyben (1876. Az őstörténelmi és embertani congressus budapesti közgyűléséről, 1883. Az elevenen boncolásról); a Néptanítók Lapjában (1877. A tanító veheti-e hasznát a tökéletesített gondolkodástannak, 1878. A néptanító mint népnevelő); a Vasárnapi Újságban (1880. A középtanoda újra szervezéséről); a M. Szemlében (Az állatok szellemi életéről) ; a Középiskolai Szemlében (1882. A lelki tünemények élettani szempontból. A középiskolák reformjáról, Tudományos vagy irodalmi legyen-e a nevelés); a M. Philosophiai Szemlében (1885. A szabad akaratról); a M. Pestalozziban (1899. Nyomorúságos nyelvtanítás); a Közoktatási Szemlében (1889. Tudomány és költészet); írt még a Fővárosi Lapokba és az Egyházi Szemlébe, részben névtelenül. — Munkái: 1. Értekezés, melyet a n.-körösiref. lýceum bölcsészettanári székének elfoglalásakor tartott. Székesfehérvár, 1874. — 2. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés. Irta H. Spencer, ford, angolból. Nagykőrös 1874. (Ifj. Losonczy Lászlóval együtt és Bpest, 1898.). - 3. A történelem előtti idők. Megvilágítva a régi maradványok és az újabbkori vadnépek életmódja és szokásai által. Írta Sir John Lubbock, angolból ford. Bpest, 1876. (Két kötet. Természettud. Társulat könyvkiadó vállalata IX., X. kötet). — 4. Nevelés és oktatástan. Ugyanott, 1879. (2. kiadás. Kiss Áronnal együtt). — 5. Gondolkodástan az egyetemesítő (inductiv) s lehozó (deductiv) módszer alapján. Nagy-Kőrös, 1877. (2. jav. kiad. Bpest, 1880 , 3. k. U. ott, 1899.). — 6. Tapasztalati lélektan Nagy-Kőrös, 1884. (2. kiadás. Debrecen, 1887., 3. k. Budapest, 1895., 4. k. U. ott, 1900. és a Kis Tükör c. Kézikönyvek Tárában. U. ott, 1888.). — 7. Természettan és gazdasági vegytan a népiskolák számára. 15 a szöveg közé nyomott fametszettel. Bpest, 1880. (2. kiadás 1884., 3. jav. k. 1888., 4. k. 1893. U. ott). — 8. Elbeszélések a római történetből az V. században. A nyugati birodalom végső napjai. Írta Thierry Amadé. A m. tudom, akadémia megbízásából az ered. 2. kiad. után ford. U. ott. 1884. (M. Akadémiai könyvkiadó vállalat I. sorozat). — 9. Utazás a Napsugáron. Írta Lady Brassey. Az angol -eredetiből átdolgozta. U. ott, 1885. (Utazások Könyvtára 5.). — 10. Erkölcsiség szabad akarat nélkül. Debrecen, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.) — 11. Aranyszájú szent János és Eudoxia császárné. Thierry után franciából ford. Bpest, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap). — 12. A franczia középoktatás és tanárképzésről. A Nagy József-féle ösztöndíjon 1887-ben tett utazásának eredményeképen. Debrecen, 1888. — 13. Szent Jeromos. Thierry után franciából ford. Bpest, 1889. — 14. Bűntárs-e a philosophia ? U. ott, 1890. (Különnyomat a Philosophiai Szemléből). — 15. Bölcseleti erkölcstan. Iskolai használatra. Debrecen, 1891. — 16. Schliemann ásatásai Mykéne, Orchomenos és Ithakában. A mai tudomány világításában előadja Schuchard Károly, ford. Budapest, 1892. Két arck., hét abrosszal és 321 ábrával. (A m. tudom, akadémia könyvkiadó vállalata. Új Folyam XI. kötet). — 17. A jog- és állambölcselet kézikönyve. Debrecen, 1897. — 18. A bölcseleti tudományok. U. ott, 1898. — Szerkesztette a Gyakorlati Lelkészet 1—3. füzetét 1874— 1875. Székesfej érvárt és 1877-ben Debrecenben (Vasadi Balog Lajossal együtt). Székesfehérvár és Vidéke 1874. 66. szám. — Domény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 207. 1. — Petrik KönyvéSzete. — Uj M. Athenás 311. 1. — M. Könyvészet 1886-87., 1892., 1894., 1897., 1900. — Kiszlingstein Könyvészete. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 26. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905.